Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Kiss János: Az okról és az oksági elvről
168 DK. KISS JÁNOS. külön névvel s a többit mással illetni, ezt teheti s kivált akkor nem lehet ellene kifogást tenni, ha új kifejezésekről van szó, melyeknek műhasználata a szóban levő tárgynál még nincs szentesítve. Bele lehetne tehát nyugodni a Kant-féle új elnevezésekbe, ha ő ezeknek téves mellékértelmet nem tulaj- donítana. Ámde Kant ezt teszi, amikor az elemző ítéletről azt tartja, hogy mert azt az azonosság elvére vissza lehet vezetni, az érthető és világos, míg az összetevő ítélet, mert az azonosság elvére vissza nem vezethető, nem érthető és nem világos. És itt van Kant alaptévedése az oksági elvnél. Ö azt tartja, hogy az értelmi világosságnak egyet- len esete az, ha valamit az azonosság elvére vissza tudunk vezetni ; ha ellenben ezt nem tehetjük, akkor az ítéletbe idegen elemet vettünk fel s ez az összetétel, synthesis, s ennek az összetételnek nem lehet többé szülője az értelem műkő- dése, világossága, hanem egyes egyedül az értelem előre belé adott minősültsége, melyet az értelem többé nem lát át, hanem vakon alkalmaz. Az új dolog kezdődik, nem volt, ezt látom. De hogy az új dolog mástól lett, ezt nem látom, ennek állítására az értelem természeti minősültsége, az ok és az okozat kategóriája miatt vakon kényszerülök. Már most azt az elemet, hogy valamely ítélet az alany minősültsége, kategóriája miatt reám nézve szükséges, tapasztalatot megelőzőnek, apriorikusnak nevezi Kant s megkülönböztet tapasztalatot megelőző, apriorikus és tapasz- talatot követő, aposteriorikus Ítéleteket. Ezek ismét új kifejezések az ítéleteknél. Őelőtte is hasz- nálta a bölcselet az apriorikus és aposteriorikus kifejezése- két, de csak a következtetésről. Ha okról az okozatra követ- keztetek, a priori ad posterius, ha pedig okozatból az okra következtetek, a posteriori ad prius jut ismeretem. Kant most ezeket a kifejezéseket az Ítéletekre alkalmazza s apriori- kus ítéleteknek mondja azokat, melyeket a tapasztalatot megelőzőleg alkotok s ilyen minden elemző ítélet, mert az ilyen megalkotására elégséges az alany fogalmu. Ellenben
