Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Kiss János: Az okról és az oksági elvről
AZ OKRÓL ÉS AZ OKSÁGI ÉLTRŐL, 155 Az oksági elv eredetével szorosan összefügg annak tárgyi vagy alanyi értéke és érvényességének terjedelme. Mivel az oksági elvet magukból az érzékek előtt nyilván- való dolgokból az ész tiszta látásával nyerjük, azért tárgyi értéket kell neki tulajdonítanunk, azaz belátjuk, hogy elménkén kívül is, magában a világban, a dolgokban ural- kodik, valósul s a dolgok csak annak uralma mellett való- sulhatnak. Valóban vannak változások, új állapotok, új, esetleges dolgok s az ész világosan belátja, hogy ezek csak mástól lehetnek. Ha csak arról volna szó, hogy új és eset- leges dolgok lehetnek, akkor is tárgyilagos értéke volna az oksági elvnek, mert azt jelentené, hogy új és esetleges dolgok csak mástól keletkezhetnek. Ámde valóban többről van szó : tényleg vannak új dolgok és esetlegesek, sőt mindaz, ami vagyunk s ami minket körülvesz, folyton változik, folyton újul s az egész világ esetleges ; ezek kiáltva, egész valójuk- kai utalnak minket más dolgokra, amiktől létüket bírják. De egyúttal általános érvényű az oksági elv oly érte- lemben, hogy ami új és ami esetleges, az mind mástól van, annak oka van, legyen az az új és esetleges érzékelhető vagy érzéket meghaladó, legyen az kicsiny vagy nagy, anyagi vagy szellemi. És hogyha az egész világot újnak vagy esetleges- nek találjuk, akkor alkalmazandó az egész világra. S ha más világokra gondolunk, ahol új és esetleges dolgok vannak, ott is uralkodik az oksági elv, azok is mástól keletkeztek, mert az újság és a bármikép nyilvánuló esetlegesség együtt jár azzal, hogy az ilyen lény magának elégtelen és mástól van. És csak oly lénynél nem kell másra áttérnünk s csak oly lénynél nem keresünk okot, mely sem nem új, sem az esetlegesség más jeleivel nem bir, ellenkezőleg szükségképes, létének alapját önmagában, lényegében bírja s önmagának és önmagában teljesen elég. V. Нише Dávid és Kant Emánuel az okságról. Az itt röviden vázolt felfogással szemben az okság ere- detéről s egyúttal annak tárgyi értékéről és érvényességi köréről egészen más elméleteket alkottak Hume Dávid és
