Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Kiss János: Az okról és az oksági elvről
AZ OKRÓL ÉS AZ OKSÁGI ELVRŐL. 149 rendezett betűi s ezek által Kant gondolatai tanítanak engem, hanem én rendezem a nem tudom miket betűkké, szókká és mondatokká ; akkor én Kanttól nem tanulhatnék. Az okság valóban megvan a természetben, a világban, a termé- szét valóságos folyamata valóságos okság eredménye s ezt az okságot ismeri meg az én elmém, amikor a világ előtte megjelenik s értelmem, mely előbb csak képességben volt arra, hogy az okokat megismerje, ezek hatása alatt tényleg ismeretük birtokába jut. IV. Az oksági elv keletkezése. Kérdés már most : hogyan keletkezik az okság elve, hogyan jut az ember annak birtokába, ismeretére, vagyis honnan van az, hogy ahol valamely új dolog van vagy vala- mely lényben az esetlegesség bármely jegyét látjuk, ott meg- felelő létesítő okot tételezünk fel, mely az esetleges dologtól különböző ; s ha általában gondolunk valamely új dologra, jelenségre és esetlegesre, általános igazságként állítjuk, hogy minden új és esetleges dolog más valamely dolgot mint létesítő okot tételez föl ? Az aristotelesi iskola szerint az első elveket ép úgy ismerjük meg, mint az általános fogalmakat, elvonva azokat az érzékelt dolgoktól, a cselekvő értelem által. így tanít aquinói sz. Tamás többi közt a következő helyeken. Contra Gentes 1. 2. с. 78. »Az elvek állapota az érzékeitektől szár- mázott, mint Aristoteles (Poster. II., text. comm. ült.) bizonyítja s azért úgy kell azt felfogni, mint a cselekvő érte- lem eredményét.«1 Majd ugyanabban a könyvben c. 83. »Ami bennünk az érzék által keletkezik, nem volt meg lel- künkben a test előtt. Maguknak az elveknek ismerete az érzékeltek által jön létre bennünk ; így ha érzékkel észre nem vettünk volna valami egészet, nem érthetnék meg, hogy az egész nagyobb részénél, amint a vakon született sem fog 1 »Habitus ille principiorum est acceptus a sensibilibus, ut probat Aristoteles (Poster. II., text. comm. ült.), et sic oportet quod sit effectus intellectus agentis«.
