Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Mihályfi Ákos: Az epiklézis

AZ EPIKLÉZIS. 131

dotis verba proferuntur, ipsumque corpus et sanguis dei virtute consecrantur et gratia.«

Másutt ugyanerről a misztériumról szólva, mely a kon- szekréciókor végbemegy, azt mondja, hogy ezt a pap misztikus imádsága és láthatatlanul a Szentlélek ereje viszik végbe. »Potuit (scii. Paulus) significando praedicare Dominum Jesum Christum, aliter per linguam suam, aliter per epistolam, aliter per sacramentum corporis et sanguinis ejus, nec linguam quippe ejus, nec membranas, nec atramentum, nec signifi- cantes sonos lingua editos nec signa literarum conscripta pelliculis, corpus Christi et sanguinem dicimus ; sed illud tantum, quod ex fructibus terrae acceptum et prece mystica consecratum rite sumimus ad salutem spiritalem in memo- riam pro nobis dominicae passionis. Quod cum per manus hominum ad illam visibilem speciem perducitur, non sancti- ficatur, ut sit tam magnum sacramentum, nisi operante invisibiliter spiritu Dei.«

Hogy itt sz. Ágoston kiemeli a Szentlélek működését, ebből épen nem következik, mintha ő az epiklézisnek tulaj- donítana konszekráló erőt ; hisz előbb láttuk, hogy szerinte a Krisztus szava változtatja át a kenyeret Krisztus testévé ; a Szentlélek láthatatlan működése azonban, miként min- den szentségnél, úgy itt is szükséges. Jól mondja Adam,1 aki sz. Ágostonnak eucharistia tanát alapos tanulmány tárgyává tette : »Die Betonung der operatio Spiritus sancti für die Konszekration vermag deshalb nicht die Vermutung naheruzegen, Augustin habé in dér Epiklese dér kirch- lichen Liturgie das Wesentliche des Konsekrationsaktes gefunden. Das Wirken des Hl. Geistes ist nicht anders zu verstehen als in dem vöm Kirchenlehrer auch für die übrigen Sakramente festgehaltenen Sinn d. i. unter Voraussetzung u. Zugrundelegung des das elementum zum sacramentum erhebenden verbun. Ahnlich wie Tertullian verkniipft denn auch Augustin in der enar. 1., 10. in ps. 33. die sakramentale Wirkungskraft ausdrücklich mit den Einsetzungsworten

1 Adam,. Die Eucharistielehre des 11. Augustin. 11. 1.

9*