Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Mihályfi Ákos: Az epiklézis
124 DR. MIHÁLYFI ÁKOS. tétlenül kiviláglik magyarázatából, hogy a konszekráció- kánonban legfontosabbnak tartotta az epiklézist ; mert az egész kánonból csak ezt az egyet említi és magyarázza a neofitáknak. És ez is mutatja azt, hogy sz. Cyrill a konszekrá- cióhoz szükségesnek tartotta az epiklézist (természetesen az Űr szavait is). Damaszkusi sz. Jánosnál mintegy teljes kifejlődésében áll előttünk a keleti egyház felfogása a konszekrációról és az epiklézisről. Ügy az Űr szavai, mint a Szentlélek lekönyör- gése szükségesek a nagy titok létrehozásához. Krisztusnak az utolsó vacsorán elmondott szavait (ez az én testem, ezr. cselekedjétek az én emlékezetemre) hasonlítani lehet a Teremtő szavaihoz : Termeljen a föld zöld füvet, amelyek erejénél fogva a harmat hozzájárulásával a föld azóta foly- tón termel. Ép így az Űr szavainak : Ez az én testem, mind- addig míg ismét eljön, megvan termelő erejük, az epiklézis által ezen új vetésre lekönyörgött alászálló harmat folytán, t. i. a Szentlélek megárnyékoló ereje folytán . . . Mert a kenyér és a bor úgy változik át Krisztus testévé és vérévé hogy maga a Szentlélek száll alá s végezi el azt, ami minden emberi fogalmat felülmúl.1 A kenyér és a bor a Szentlélek epiklézise és eljövetele által változtatik át Krisztus testévé és vérévé a természet erőit felülmúló módon.1 2 1 De fide orthodoxa 1. IV. с. XIII. (Migne, 94., 1139.) Κίπεν εν άρχη ' "Εξαγαγέτο η γη βοτάνην χόρτου, καί μέχρι* του νυν του υετού γενομένου, εξάγει, τά ίδια βλαστήματα τώ χ/εί0) συνελαυνομένη και δυναμουμένη προστάγματι. .Είπεν ό Θεός * Τούτο μου εστι τό σώμα * καί * Τούτο μου Ιστι τό αίμα ’ καί' Τούτο ποιείτε εις την εμην άνάμνησιν * καί το) παντοδύναμοι αυτού ηροστάγματι, εως ά'ν sXdrj, γίνεται. ον 10) γάρ είπεν, шд αν éXS'jj' καί γίνεται ύετός τfj xaivf! ταύτη γεοιργία διά της επικλησε0)ς, η του αγίου /!νεύματος εηισκιάζουσα δύναμις .....................Καί ν ύν ερ0)τας πώς ο άρτος γίνεται σώμα Χριστού και ο οίνος καί τό ίδωρ αίμα Χριστού. Λέγω σοι κάγώ ’ Πνεύμα άγιον έπιφοιτα καί ταύτα ποιεί τά υπέρ λόγον καί έννοιαν. 2 I. h. (Migne, 94., 1146.): ό της προ&έσευ)ς άρτος οίνος τέ καί уδωρ διά της επικλησεως καί επιφοιτησε0)ς τον αγίου Πνεύματος ύπερφυώς μεταποιούνται είς τό σώμα τού Χριστού καί τό αίμα.
