Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet

ENERGETIKA ÉS BÖLCSELET.

93

iránymutatói a kutatónak, de nem magának a természet- nek ? — Az energetikát az exakt természettudomány terem- tette meg, elsősorban ő illetékes szólni értelméről és értéké- ről. Miként értelmezi a szaktudomány az alapelveket, láttuk az előző fejezetben. Most arról van szó, mi módon és mértékben állítja igaz voltukat.

8. §. Induktív igazolás; energetika és thermodinamika.

Az exakt természettudományok az energetikai tételeket tapasztalati tételeknek tekintik. Fogalmazásuk, alltalmazá- suk és igazolásuk mindenek előtt tapasztalati, induktív jellegű : Eddig a kísérlet és mérésekkel dolgozó megfigyelés minden szervetlen jelenségről kimutatta, hogy e két elv értelmében megy végbe ; és nem akadt oly tény, mely ellentmond.

Az energiák állandóságának, megmaradásának elvét számos kísérlet igazolja. E kísérletek mivolta s igazoló jellege általában abban áll, hogy 11a fizikai vagy kémiai rend- szerrel munkát végeztetünk, e munka mindig egyenes és egyszerű arányban áll az elhasznált energiával és viszont ; értéke pedig a rendszer anyagától független. Effajta kisér- leteket a tudomány eddig a fiziko-kémiai jelenségek egész területén végzett — csupán a sugárzó energia területét nem mérte még föl tüzetesen — s mindenütt igazolva látta az első alaptételt. Általánosan ismertek azon alapvető kísérletek, melyekkel Joule 1850-ben először állapította meg a hő mechanikai egyenértékét; ezek szolgáltatták a R. Havertől kimondott elvnek első kézzelfogható igazolását. Azóta szá- mos leleményes módot találtak ki Joule eredményeinek ellenőrzésére J s ma az energia megmaradásának tétele a fizika és fizikai kémia legegyetemesebb részének, a thermodinamikának semmiféle szaktudóstól kétségbe nem vont sarktétele.

Még kézzelfoghatóbb induktív bizonyságot szolgáltat a kísérleteknek az a sorozata, mely az elsőrendű perpetuum 1

1 Chwolson, Lehrb. d. Phys. III. 415—434. tíz ilyen módszert ismertet.