Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Notter Antal: Szent István király apostoli követsége

836

DR. NŐTTEK ΛΝΤΑΙ..

védőségből erednek. Ha szent István szóbanforgó törvényei az apostoli követségen alapulnának, akkor a frank királyo- kát is apostoli követeknek kellene tekintenünk, mert azok is tettek ilyen rendelkezéseket és szent István idevonatkozó dekrétumai is jórészt frank capitularékból vannak átvéve.

Nem szent István apostoli követségén, de igenis egyház- védői minőségén alapszik az ő rendelkezése az egyházi vagyonról,1 mely az egyházi javak sérthetetlenségét mondja ki. Egyházvédői minősége kifejezést nyer ennek a rendel- kezésnek a szövegében is. Ugyancsak egyházvédői tisztsé- géből folyik rendelkezése »De potestate episcoporum super res ecclesiasticas«, melyben kimondja, »Ut episcopi habeant potestatem, res ecclesiasticas providere, regere et gubernare, atque dispensare, secundum canonum auctoritatem«.1 2 Ugyan- ide tartozik törvénye a vasárnap megszenteléséről3 s a vasárnapi istentisztelet látogatásáról ; 4 a kántorbőjt 5 és a pénteki megtartóztatás6 megtartásáról; a gyónás nélkül meg- haltaktól az egyházi temetés megtagadásáról és ebben vétkes rokonaik megbüntetéséről; 7 a templomban való illedelmes viselkedésről.8 Részben, — t. i. amennyiben a közjogilag sza- badokra is vonatkoztatjuk — ide tartozik szent István rende- lete az egyházi tized szolgáltatása tárgyában.9 Végül idesorol- juk azt a rendelkezését, hogy tíz falu egy templomot építsen.10

Szent István egyházi kegyurasága az ő egyházalapítá- saiból eredt. Szent István idejében a kegyúri jog még nem jutott el abba az állapotba, melybe másfél századdal később

III. Sándor pápa helyezte, midőn azt »jus spirituali annexum«- nak nyilvánította. Szent István idejében a kegyúri jognak

1 Corpus Jur. Hung., Sti Stephani Deeret. lib. II. cap. 1.

2 U. o. cap. 2.

3 U. o. cap. 7.

4 U. o. cap. 8.

5 U. o. cap. 9.

6 U. o. cap. 10.

7 U. o. cap. 11.

8 U. o. cap. 18.

9 U. o. cap. 52.

10 U. o. cap. 34.