Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Notter Antal: Szent István király apostoli követsége

nyel szemben — mely, ismétejük, nem az egyházjoggal, hanem csakis az egyház tényleges gyakorlatával áll ellen- tétben — fölmerült idehaza is, de még inkább a külföldön, a kételkedés szava, sőt a határozott tagadásé is.

II. Szent István apostoli követségének bizonyítékai.

Nemcsak a Werbőczytől megörökített hagyomány, hanem a fenmaradt oklevelek is tanúsítják, hogy szent István királynak a magyar katholikus egyházban bizonyos hatalma volt. Azonban hogy miben állott ez a hatalom és milyen természetű volt, erre nézve a hagyománnyal szemben viták folytak és folynak az újabb magyar történet- tudományban. Ami e hatalom eredetét illeti, az uralkodó vélemény az, hogy szent István a magyar katholikus egyház szervezésére fölhatalmazást kapott II. Silveszter pápától és hogy ennek alapján létesítette ő az esztergomi érsekséget és a tíz magyar püspökséget, alapított apátságokat és prépost- ságokat. Szent Istvánnak ezt a jogkörét apostoli követségnek nevezik. Szent István az apostoli Szentszék követének és a pápa helytartójának széleskörű hatalmával ruháztatott fel.1 Mások szerint a magyarok, midőn elfogadták a keresztény- séget, nem vetkőzték le összes hagyományaikat a vallási téren sem s így ezeknek megfelelően a fejedelmet tekintették továbbra is a vallásügyek legfőbb intézőjének.1 2 Azt is lehet- ségesnek mondják, hogy Szent István a velencei hittérítők révén megismerkedett a dogék egyházi kiváltságaival, ezek példájára állapította meg saját jogait a katholikus egyház- bán és ezzel szemben.3 Azt is mondják, hogy szent István egyházi hatalmát a szükség állapította meg, mert ily széles- körű hatalom nélkül a kereszténység nem verhetett volna nálunk oly mély gyökeret mindjárt az első században.4

1 Fraknói, A magyar királyi kegyúri jog, 7. 1. Timon, Magyar alkotmány- és jogtörténet, 255. s köv.

2 Mihálovics, A kegyúri jog, 211. 1.

3 Mihálovics, id. h.

4 Mihálovics, id. h.

SZ. ISTVÁN KIRÁLY APOSTOLI KÖVETSÉGE. 807