Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Notter Antal: Szent István király apostoli követsége
római Szentszéktől azt a jogot nyerték, hogy a keresztet vagy a keresztes zászlót vitethessék maguk előtt. így a trieri érsek 1016-ban, a salzburgi érsek 1026-ban, a mainzi érsek pedig 1032-ben kapta a pápától a jogot, hogy a keresztet vitethesse maga előtt ; a magdeburgi érsek 1012-ben feljogo- síttatott, hogy a keresztes zászlót vitethesse maga előtt.1 Az előadottakból kitűnik az, hogy — ami természetes is — -pápai helytartókká mindig csak papok, még pedig püspö- kök tétettek. Arra az eddig előadottak szerint nem volt példa az egyház történetében, hogy világi ember kapta volna meg a pápai helytartóságot. Nem mintha az egyház alkotmánya szerint ilyesmi lehetetlen lett volna. Hiszen a pápai hely- tartóság nem a potestas ordinis gyakorlása, (eltekintve attól, hogy pl. a thessalonichi pápai helytartónak tisztje volt a püspökké szentelendő érsekeket fölszentelni), hanem a ;potestas jurisdictionis gyakorlása. Egyházi jurisdictiót pedig kivételesen világi ember is nyerhet.'2■ Szent István, a magyar király, volt az első példa arra, hogy világi embert ruházott föl a római Szentszék a pápai helytartóság — vagy ha úgy tetszik, a pápai követ- ség — tisztségével. Nem is csoda tehát, ha e történeti tény1 Hinschius, id. m. I. 608. 3 Reiffenstuel, Ius Canon. Univ. Lib. I., tit. 29, n. 92 : >Nitii- lominus Papa potest non solum causas civiles, et criminales cleri- eorum, sed etiam quasdam alias ecclesiasticas delegare, atque judi- candas et terminandas committere cuipiam laico, v. g. regi . . . Idque specialiter concedendum est Summo Pontifici, propter plenitudinem suae potestatis, quam habet non solum in ordine ad causas cleri- eorum, aliosque ecclesiasticos, sed etiam in ordine ad dispensan- dum de jure supra jus ipsum . . . Atque hoc ipsum olim factum esse, legitur in can. Hadrianus et can. In synodo Dist. 63, et can. Illud 10, qu. 3. Qua ratione defenduntur a nonnullis privilegia regis Fran- eorum pro conferendis beneficiis regni sui, et privilegium reipublicae Venetae procedendi in aliquibus casibus contra clericos ... — Schmalz- grueber, Jus Eccl. IV., tit. 29, n. 14 : »Pontifex, qui est supra omne jus ecclesiasticum, ex certa scientia et ex papalis potestatis pleni- tudine laico committere etiam causarum universitatem potest, non tantum temporalium, quae inter clericos interceduntur, sed etiam . spiritualium qualiumcunque.« 806 DK. NOTTER ANTAL.
