Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Balits Antal: Válasz a »Még egyszer az égfölötti vizekről« cimű cikkre
mazó Szentlélek természettudományi dolgokban a szentíró korának általánosan elfogadott nézeteihez alkalmazkod- jék pedagógiai szempontokból.« Ezen tétel szerint tehát a szentíró, illetve a sugalmazó Szentlélek a szentiratokban természettudományi dolgokra nézve tehet oly kijelentése- két, melyek a valóságnak meg nem felelnek, hanem csak az illető kor téves nézeteit juttatják kifejezésre. S ez a Szent- lélek részéről pedagógiai alkalmazkodás volna. No hiszen szép pedagógiai, nevelői alkalmazkodás volna az, ha mi azokkal szemben, kiket oktatni akarunk, oktatásunkat akként rendeznők, hogy téves nézeteiket színleg mi is elfogad- juk és azokról jobb meggyőződésünk ellenére olykép nyi- latkozunk, mintha azokat mi is helyeselnők, azok a mi meg- győződésünket is képviselnék. A pedagógiai alkalmazkodás fogalmával ellenkező ilyetén eljárás távol áll minden becsű- letes embertől, hatványozott mértékben a sugalmazó Szent- lélektől. Említett tételét hogy bizonyítsa, Hellebronth egy- szerűen utal liberális exegeták munkáira. Azután pedig a kérdés történelmi fejlődését akarván kimutatni, szóba hozza a szentatyákat, kikről a többi közt Delattre ellenében meg- jegyzi, »hogy ők természettudományi nézeteiket alkalmaz- ták a Szentiráshoz, nem ennek értelmét a természettudományi kutatások eredményeihez, mint a konkordisták«. Mit jelen- tenek e szavak ? Ezt : A szentatyák nem oly természet- tudományi nézeteket vallottak, minőket a természettudo- mányi kutatások eredményei követeltek, hanem olyanokat, minőket a Szentirásban találtak, s ennélfogva a Szentirást nem is a természettudományi kutatások eredményeinek megfelelőleg értelmezték, hanem ezeket teljesen figyelmen kívül hagyták, és pedig azért, mivel szerintök ezeknek, 11a még oly bizonyosak voltak is, a Szentirással szemben mégis téveseknek kellett lenniök. Lehet-e a szentatyákról ilyes- mit állítani ? Azonnal ki fog tűnni, ha Hellebronthnak á szentatyákról hozott fennebbi ítéletét azon esetre alkal- mázzuk, ha a szentatyák most élnének. Tegyük fel, hogy ezen most élő szentatyák a Szentirásban azt olvasnák. VÁLASZ A »MÉG EGYSZER AZ ÉGFÖLÖTTI VIZEKRŐL« CÍMŰ CIKKRE. 739
