Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Balits Antal: Válasz a »Még egyszer az égfölötti vizekről« cimű cikkre
740 DK. BAI.ITS ANTAL. hogy megállt a nap ; vájjon ezen szentirási helyet úgy értelmeznék-e ők, hogy a nap forog a föld körül ? Hellebronth szerint a szentatyák csakugyan így értelmeznék a Szent- írást, dacára, hogy a tudomány kétségtelenül mást állapi- tott meg, s azért az egész világ is most más nézetben van. Lehet-e a szentatyákról oly balgaságot feltételezni, hogy a tudomány által kiderített kétségtelen igazságot tévelynek, a Szentirásnak a Hellebronth által annyira hangsúlyozott »egyszerű és természetes« értelmével ellenkezőnek tartsák ? Hisz akkor józan eszükről kellene lemondaniok. Pedig, úgy hiszem, hogy ezt fel nem tételezné róluk még Hellebronth sem. A szentatyák tehát, 11a most élnének, a Szentirás értei- mezősében szintoly konkordisták volnának, mint a most élő konkordista exegeták, és pedig azon meggyőződés alap- ján, hogy a természetet alkotó Isten és a Szentirást sugal- mazó Isten között ellenmondás nem lehet. Ezen megdönthetetlen elvet szem előtt tartva, csak dicsérendő tehát, és nem, mint Hellebronth véli, megrovandó azon exegeták eljárása, kik a Szentirást a természettudo- mányok biztos eredményeivel összhangba hozni törekesz- nek, anélkül, hogy a józan hermeneutikai szabályokkal ellen- kezésbe jönnének. Azt ne mondja pedig Hellebronth úr, hogy ily módon a profán tudományoknak »illetéktelen« befolyás engedtetik a Szentirás magyarázatába. Aki így beszél, annak nagyon felületes tájékozottsága van az iránt, miként kell a Szentirást magyarázni. Ö csak az előtte levő betűt nézi, és csak abból akarja kihámozni a valódi értei- met ; sem előre, sem hátra, sem jobbra, sem balra nem tekint, csak az előtte levő betűn nyugtatja szemeit, s azért az ilyen exegeta nemcsak a természettudományokkal, hanem a hiterkölcsi igazságokkal is vajmi gyarkan a legélesebb ellentétbe kerülhet. Oly szentirási helyeknél ugyanis, melyek hiterkölcsre vonatkoznak, nem a betű kérgét karcoló »egy- szerű és természetes« értelem szerepelhet döntő tényező- ként, hanem az analógia biblica és az analogia fidei ; mert egyik szentirási hely nem ellenkezhetik egy másikkal, sem az egyház tanával. Hasonlóképen oly szentirási helyeknél,
