Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Hanauer Á. István: A magyar polgári törvénykönyv tervezete és a keresztény erkölcstan
A M. POLG. TÖRV. ־KÖNYV TERVEZETE ÉS A KERESZTÉNY ERKÖLCSTAN. 671 szerződéseket. Ezek közül minket jelenleg csak a semmis szerződések érdekelnek. A legnevezetesebb semmiségi ok az előírt alak hiánya. A szerződések alakja dolgában a tervezet a teljes alakszabad- ság álláspontjára helyezkedik, a szerződő felek szerződésüket bármely alakban megköthetik (945. §.). De kivételképen egyes szerződésekre mégis ír elő bizonyos meghatározott alakot. Ez esetben azután az olyan szerződés, amely nem a törvénykönyv által megbatározott alakban köttetik, semmis (945. §.). A polgári törvények ilyenféle rendelkezései a theologu- soknak a kérdés bővebb megvitatására nyújtanak alkalmat.1 Nem lehet kétésgbe vonni, hogy a positiv törvénynek megvan az a hatása, hogy szerződéseket, melyek különben érvényesek volnának, érvénytelenítő okok felállítása által érvénytelenekké tegyen. De az a kétel merül fel, vájjon az ilyen érvénytelenítő okoknak a törvényhozó akaratából az-e a hatása, hogy a szerződés minden érvényét elveszíti a lelki- ismeret előtt is, vagy csak az, hogy a bíró fóruma előtt lesz érvénytelen a szerződés, de megmarad annak érvénye a lelki- ismeret előtt. Ez utóbbit tartja a theologusok nagy része. A törvény- ben felállított semmisítő okokat a lelkiismeret fóruma előtt csak akkor tartják hatályosaknak, ha 1. az illető jogügylet már a természetjogból kifolyólag semmis ; 2. ha a jogügylet érvénytelenségét bírói Ítélet mondja ki; 3. ha a törvény célját másként nem éri el. Ezen eseteken kívül az illető jogügylet semmisségének csak az az értelme, hogy érvény- télén lesz a bíró fóruma előtt, de megtartja érvényét a lelki- ismeret előtt.1 2 Ügy vélem, hogy ez a törvénynek erőltetett magyarázata. Ha valamiről azt mondjuk, hogy »érvénytelen«, »semmis«, ennek a természetes értelme nem az, hogy félig érvényes,. 1 Lásd például Lehmkuhl : Das bürg. Gesetzbuch, f. d. d. R. 31. 1. D’Annibale : Summula theologiae moralis III. η. 211, 212,. 213. Noldin Summa theol. moralis. De praeceptis η. 347. 2 Lásd e felfogás kifejtését Lehmkuhl i. m. 29—38. 1.
