Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Végh Kálmán Mátyás: A káplán

A KÁPLÁN.

51

»Napkelettől napnyugotig úgy emlegetik Rómát Lőrinc dicsőségéről, mint hajdan Jeruzsálemet az Istvánéról«, úgy- mond Nagy Szent Leó pápa.

4. Püspöki, udvari káplánok.

Amint a magyar egyháztörténelem pitymallásakor, dicső ült Szent Gellértünk oldalán hű kísérője, káplánja, Walter feltűnik, a püspöki káplánok eredete is az első száza- dók homályában tetszik föl. A püspökök ugyanis az egyház szilárdulása és papjaik szaporodása után szívesen keresték otthonaik magános csendjét, hogy egyrészt békés elvonult- ságban szenteljék magokat az áhitat magasztos örömeinek, másrészt hogy a zajtól elvonultan higgadtabban mérle- geljék egymázmegyéjök kormányzati ügyeit és ritkább szavok által ennek súlyát is emeljék. E törekvés hozta létre a püspöki lakásokban az imaházakat, melyek utóbb kápol- nákká növekedtek. Ezekben a püspökök oly napokon, midőn a székesegyházban nem volt szükséges prédikálniok és misézniök, bemutatták a szeplőtlen áldozatot, melyen ház- népök is jelen volt. Oly napokon pedig, midőn hivatalos teendő szólította el őket, ezen misézést valamelyik bizalmas papjokra bízták, kik azután capellanus episcopi nevet nyer- tek, mert a püspöki kápolna segédpapjai lettek. Midőn pedig a püspök házi kápolnájában más szertartást is végezett, pl. papokat szentelt, esketett, keresztelt, bérmált, a püspöki káplán tisztje lón a szükségeseket előkészíteni, a rendről gondoskodni és a püspöknek assistálni. Ily módon a püspöki káplán püspöki szertartásmesterré (cerimoniarius) nőtte ki magát, ki rendesen nemes származású egyén és a püspök- nek legbizalmasabb papja lett. Midőn a püspökök ország- nagyi méltóságokat viseltek, káplánjaik száma is növeke- dett, de növekedett különösen azon káplánjának befolyása, aki bizalmassá volt, mert minden okos ember keresve kereste annak közbenjárását, aki a hatalmas és nagy úr minden- napi barátja, majdnem édes fia volt. E püspöki káplánok

4*