Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Végh Kálmán Mátyás: A káplán

52

VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS.

ez idő tájt, mint a magyar diplomatika 1 is igazolja, püspö- keik megbízására nagyfontosságú ügyiratokat fogalmaztak, titkos küldöttségbe utaztak, sőt zsinatokon is helyettesi- tették az elaggott vagy másképpen akadályozott püspököket. A XIII. század folyamán hogyan, hogyan nem, a Nyugaton nagyon elszaporodtak, mert nem csupán a székvárosban, hanem minden jelentékenyebb város templomában 1 2 is talál- kozunk velők ; mi volt a teendőjök, mint püspöki káplánok- nak, nem tudni ; alighanem inkább csak tiszteletbeli cím volt ügykör nélkül. Nagyon természetes, hogy a püspöki káplánok közül is kellett egy főt elismerni, ki a püspök nevében az egyesek munkakörét kijelölte. Ezt külföldön archicapellanus episcopi névvel illették és egyúttal a püspöki iroda igazgatója is volt; nálunk director cancel- lariae episcopalis vagy dioecesanae néven ismeretes manap- ság, kik közül egyeseknek, pl. a primásinak valóságos, országos szerepe van ma is. Sejthető és elgondolható, hogy a kiválóbbak régi, titkos megbízatásai ma is előfordulnak.

E fejezet körében említem meg azt is, hogy a canterbury egyháztartományban DuCange 3 szerint »capellani abbatum« is említtetnek, kik életök folyamának tanúi, irányítói s utóbb életírói lettek. Ez sem hiányzik hazai diplomatikánk- bán, mert 1214-ben »Capellanus B. praepositi Budensis« fordul elő. (W. I. 132.) Ez értelemben van ma is a Bold. Szűz Egervári javadalmas Prépostságának négy káplánja, kik azonban mai teendőiket tekintve, inkább altaristák. E tisztség különféle alakban ma is megvan, csakhogy ma már titkár név alatt.

Részemről sokkal szebb és a mondottak alapján meg- tisztelőbb névnek tartanám, ha a ma általánosan udvari

1 Ilyen püspöki káplán gyanánt említtetik >>Capellanus Andreae Episeopi Transsilvaniensis. (1384. F. X. 8. 146.)

2 Conc. Colon, a 1260. o. 10. Nálunk Antal, patai plébános (»capellanusque ipsius« t. i. episeopi Z. VIII. 362. 1428.) azt sejteti, hogy a kegyuraságbeli papok nevezték így magokat.

3 Du Cange : Glossar, med. et infer, lat. s. v. capellanus 1. 3. tit. 13.