Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Glattfelder Gyula: Tertullián Eucharisztia-tana
TERTULLIÁN EUCHARISZTIA-TANA. 507 irányú magyarázata erőszakos és az összszöveggel meg nem egyeztethető. »Az egész könyv célja — úgymond — be- bizonyítani, hogy Krisztus nem rontotta le evangéliumával az ó-szövetség érvényességét, hanem hogy az benne be- teljesedett. Ezért sorolja el Tertullián Krisztusnak számos művét, s kimutatja, hogy Krisztus mindegyiknél arra tőre- kedett, hogy az ó-szövetségi jelképek teljesedésbe menjenek ; azért tehát e helyen sem beszélhet az új-szövetségben állí- tólag alapított jelképekről, hanem csak az ó-szövetségiek betelj esedéséről.« Azonkívül tudni kell még úgy ezen, mint az előbb idézett hely megfelelő értelmezése céljából, hogy a figura szó ép Tertulliánnál nem jelent csak jelképet, sőt többnyire nem ez az értelme. Leimbach felkutatta a figura szót Tértül- lián műveiben, s arra az eredményre jutott, hogy a figura szó vagy annyit jelent mint alak, vagy forma vagy alkotás ( = figmentum). E magyarázat mellett a különböző protestáns exegesise e helynek magától elesik. Tertullián célja a jővén- dőlések teljesedését Krisztusban bemutatni. Az utolsó vacso- rán Krisztus teljesítette az ó-szövetségi jövendölést, mely szerint a kenyér az Ö testét jelképezte. Ezt láttuk a fönnebb idézett, Jeremiás-féle hellyel is kapcsolatban. Nem mond- ható azonban, hogy Tertullián azt állította, mintha Krisztus a kenyeret teste jelképévé tette volna, mert ez esetben, egész gondolatmenetével ellentétben azt mondaná, hogy az ó-szövetségi jelkép az új-szövetségben nem teljesedett be, csak ismét jelkép lépett nyomába. Már pedig ép e jelképes magyarázat ellen, mely a doketizmus és Marcion rendszeré- nek tengelye, küzd Tertullián, s így a figura szónak e helyen se lehet más, mint a fönnebb említett magyarázata, s Tér- tullián gondolatmenetét csak a reális jelenlét föltevése mellett tudjuk megérteni. Még egy helyet hoznak fel Tertullián irataiból, ahol állítólag Krisztus testének valóságos, testi jelenléte helyett más, tisztán lelki, hitbeli jelenlétről beszélne Tertullián, s ez »De anima« c. könyvének XVII. fejezetében fordul elő. E könyvben, melyet különben az első keresztény psichologiá-
