Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Glattfelder Gyula: Tertullián Eucharisztia-tana
immundum flatu exspuis ? Non sciet maritus, quid secreto ante omnem cibum gustes ; et si sciverit panem, non illum credit esse, qui dicitur ? Et haec ignorans quisque rationem simpliciter sustinebit, sine gemitu, sine suspicione panis an veneni?« Ismét látjuk e helyen az otthon áldozó hívőt, még pedig ahogy minden más eledel előtt — nyilván tisztelete jeléül veszi magához a Szentséget. Elénk állítja a szerző ismét a gyanúval teli pogányt, aki felesége kezében kenyeret lát csak, s nem tudja, hogy az a nő hite szerint nem kenyér, hanem szent test, s gyanúval van eltelve, hogy az ama bűnös eledel, melyről suttogva szólnak a thyestei lakomák- kai kapcsolatban. De mindez csak megerősíti azt a fel- fogást, hogy a IT. század kereszténysége realitást látott abban a titkos szentségben, aminthogy a pogányság — el- torzítva ugyan, de szintén azt kereste benne. A »Liber de corona« III. fejezetében arról értekezik Tertullián, — ki ezt a művét már montanista korában írta — hogy ha a Szentírás nem is tiltja a koszorú vise- lését, más szokások is vannak az egyházban, melyek a Szent- írásban nincsenek feljegyezve, s nevezetesen felsorolja a szentségek szertartásait. Közben így ír : »Eucharistiae sacra- mentum et in tempore victus, et omnibus mandatum a Domino, etiam antelucanis coetibus, nec de aliorum manu quam praesidentium sumimus : oblationes pro defunctis, pro natalitiis annua die facimus . . . Calicis aut panis etiam nostri aliquid decuti in terram auxie patimur.« E helyen mindenek előtt említést érdemel a kifejezés : oblationes pro defunctis. Tertullián kora eszerint már ismerte a halottakért bemutatott szentmisét, mely tehát nem közép- kori találmány. Hasonlókép kiemelendő e hely : pro natalitiis annua die facimus, mely alatt a vértanuk tiszteletére éven- kint mondatni szokott szentmise van jelezve. Szóval úgy a gyászmisének, mint a szentek tiszteletére mondott misé- nek szokása megvan az egyházban már a II. század folyamán. Ugyanezen idézet kifejezése »calicis aut panis etiam nostri aliquid decuti in terram anxie patimur« szintén el- árulja a szerző hitét a kenyér színe alatt jelenlevő szent 502 DR. GLATTFELDER GYULA.
