Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Glattfelder Gyula: Tertullián Eucharisztia-tana
TERTULLIÁN EUCHARISZTIA-TANA. 503 testtel szemben, mert csak így érthető meg az az aggodalmas gond a kenyér morzsáival szemben is, ha — amint a De idololatria c. könyvből vett idézetnél is láttuk már fönnebb -— a kenyér formájában keresendő Krisztus jelenlétével magya- rázzuk meg az Oltáriszentség körül fölmerülő gondot vagy szigorúságot. A helynek az egész szöveggel való összefüggése mutatja, hogy téves azoknak 1 véleménye, akik e helyen vagy tisztán profán kenyérre gondolnak, vagy legalább arra is, mintha az volna kifejezve, hogy az Oltáriszentség anyagára való tekintetből minden kenyeret úgy őriztek volna, hogy abból egy morzsa se essék a földre. Azon az egész helyen oly egységes gondolatmenettel szól Tertullián az Oltáriszentség- ről, hogy másra nem igen lehet jogosan gondolni. Montanista korában írta már Tertullián, de azért egyik legremekebb alkotása Marcion ellen írt öt könyve. Marcion, a gnosztikus tévely e nagyeszű és veszedelmes képviselője a jó Isten mellett egy alsóbbrendű Istent tételez fel. Ettől származtatja az anyagi világot s a vele járó összes rossza- ságot. Az anyagot egyáltalán rossznak nyilvánítja. Ezzel szemben Tertullián utal arra, hogy az Isten szeretetének legnagyobb tényében, a megtestesülésben, felhasználta a testi világot, s a szentségekben is alkalmazást nyer az anyag. E gondolatot fejtegetve következőkép ír a mű I. köny- vének 14. fejezetében : »Sed illé quidem usque nunc nec aquam reprobavit Creatoris, qua suos abluit ; nec oleum, quo suos unguit . . . nec panem, quo ipsum corpus suum repraesentat«. Ez idézetben tárgyunk szempontjából, főleg a »panis quo corpus suum repraesentat« kifejezés jő tekin- tetbe. E hely értelmét a különböző felfogás szerint külön- böző módon iparkodtak visszaadni. Baur, Ebrard, Kahnis s a protestáns theologusok legnagyobb része e hely értelmét úgy adják vissza, hogy Tertullián ott azt mondja, Jézus a kenyeret arra használta, hogy testének jelképe legyen. Szóval a képletes, szimbolikus oltáriszentségmagyarázat 1 L. Leimbach: Tertullián als Quelle für die christliche Archeo- logie. 130, 1.
