Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Glattfelder Gyula: Tertullián Eucharisztia-tana
498 DE. GLATTFELDER GYULA. vében, Tertullián két helyen is szól az Oltáriszentségrők E mű első felében az Űr imádságát taglalja és magyarázza. Szól arról, mily tökéletes formáját adta Krisztus az imád- ságnak, amelyben először azokért könyörgünk, amik Istenéi és mennyeiek; de nem egyoldalú az imádságunk, mert át- térünk a földi szükségleteinkre irányuló kérésekre, melyek között első : Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. De már ő is lehetségesnek tartja azt a magyarázatot, hogy e helyen a közönséges kenyér helyett vagy mellett a minden- napi eucharisztikus kenyér is értendő. S e gondolatot fejte- getve így ír cap. VI. : »Quamquam panem nostrum quo- tidianum da nobis hodie, spiritualiter potius intelligamus. Christus enim panis noster est, quia vita Christus et vita panis. Ego sum inquit panis vitae. Et paulo supra : Panis est sermo Dei vivi, qui descendit de coelis. Tum quod et corpus eius in pane censetur. Hoc est corpus meum. Itaque petendo panem quotidianum, perpetuitatem postulamus in Christo et individuitatem a corpore eius.« A kifejezés »vita Christus et vita panis« jön itt min- denek előtt tekintetbe. Ha a szöveg így marad változatlanul, a hely értelme a kenyér, t. i. az eucharisztikus kenyér élete Krisztus élete, ami a következő megokolásból is kitűnik : Ego sum, inquit, panis vitae (Joann. VI. 35.) Amiben e helyütt is megegyezik Krisztus és a kenyér az, hogy mind a kettő mint étel szerepel. Az »élő kenyérről« látszik tehát Tertullián itt beszélni. Ha pedig ezt a helyet, mint némelyek óhajtják,1 de amit már a Migne-féle kiadás kommentátora kifogásolt,2 úgy olvassuk jobban : quia vita Christus et vitae panis (t. i. est), akkor a hely értelme, hogy Krisztus az élet kenyere, amint ugyanezt az utána felemlített sz. János-féle idézet is mondja. Különböző értelmezést nyert az idézett helyen később következő s szintén tárgyunkra vonatkozó kifejezés : »Corpus eius in pane censetur.« E helynek a szövegmagyarázók 1 Köztük Struckmann Id. m. 247. 1. a L. Migne: Patrologie Latina. Tertullián I. 1160.
