Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Glattfelder Gyula: Tertullián Eucharisztia-tana
494 DR. GLATTFELDER GYULA. Ha valahol, úgy itt törekszik tehát a protestantizmus kimutatni, hogy az egyház tana az őskereszténység előtt ismeretlen volt. Harnack állítása szerint az első két század- bán Krisztus valóságos jelenléte a színek alatt ismeretlen fogalom volt. Csak a III. században kezd a fenkölt szimboliz- mus az érzéki realizmussal keveredni. A pogány misztériumok s a fejlettebb papi rendi fogalom hatása alatt szivárgott csak be lassankint az a felfogás, hogy Krisztus testét és vérét újra meg újra feláldozzák. Ismét megvolt tehát a véres áldozat, ez a nyers pogányság s vele a legterhesebb nyűg, mely az evangéliumra valaha nehezedett.1 Más helyen ugyan kénytelen Harnack beismerni, hogy az Oltáriszentség- nek valami természetfölötti erőt tulajdonítottak már a II. szá- zadban, de azzal a magyarázattal él, hogy csak a népszerű felfogás tulajdonított a Szentség anyagának valami varázs- hatást, amellyel a keresztény tömeg már a III. században különböző babonás véleményt hozott kapcsolatba, s ezt a papok tűrték.1 2 A történelem tehát mindenesetre érdekes problema előtt áll, mikor arra a kérdésre akar megfelelni, mi volt az egyház tanítása az Oltáriszentségről az első két keresztény század- bán. Csakugyan merő megemlékezésnek tartották-e hit- őseink a szent cselekményt s a szentmisében nem láttak-e mást, mint Krisztus egyetlen áldozatának szemléltető módon emlékezetbe idézését ; a babonás néphiten kívül nem élt-e Krisztus valóságos szentségi jelenlétének tudata ? Avagy az első két század apostolai és atyái ugyanúgy jelenvalónak hitték az Urat a szentségi színek leple alatt, mint mi ? Oly kérdés, melyre a felelet világnézetek harcát dönti el. E kérdésre feleletet adni természetszerűleg az első két század írói hivatottak. Azonban választ nyerni tőlük nem könnyű feladat, egyrészt azért, mert — mint tudvalevő -— az első két keresztény század irodalmi emlékei vajmi gyérek ; azután meg az Oltáriszentségről ex asse tárgyaló munka 1 A. Harnack : Id. M. 427. s. 428. 2 A. Harnack: Id. M, Id 360.
