Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Glattfelder Gyula: Tertullián Eucharisztia-tana
TERTULLIÄN EUCHARISZTIA-TANA. ■ z összes hitágazatok közül az Oltáriszentség tana a leg- tipikusabb katholikus tan. Benne jut leginkább kifeje- zésre az anyaszentegyház felfogása a természetfölötti életrendről. Körülötte foly első sorban a hivő és hitetlen kérész- ténység — talán szabad magunkat így kifejeznünk — harca. Nevezetesen a reális praesentia, Krisztus valóságos testé- nek valóságos jelenléte a kenyér és bor színe alatt az az ütköző pont, amelyen a természetfölöttit elfogadó egyházi s azt tagadó racionalista felfogás harca eldől. Itt ütközik össze továbbá leghevesebben a katholikus és protestáns gondolat. Mert ha a protestantizmus első sorban az ember megigazulásának kérdése körül szenvedett is hajótörést, mégis az Eucharisztia tana körül kifejlődött ellentét tünteti fel azt a szinte áthidalhatatlan űrt, mely a két felfogást egymástól elválasztja. Ennek, az Oltáriszentségről szóló katholikus tan mindenek fölött jellemző sajátságának, kifeje- zője A. Harnack nyilatkozata : »Nun wurde das Abendmahl gleichsam der fassbare Exponent der gesammten Dogmatik« 1 s ugyanő hirdeti, hogy az Oltáriszentségnek katholikus tana míg egyrészt betetőzése a dogmafejlődésnek, másrészt legélesebb kifejezője az észszerű protestantizmus s a vakon hivő katholicizmus közti különbségnek. 1 1 Á. Harnack ; Lehrbuch der Dogmengeschichte 1894. II. 2 k. 426. 1.
