Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Végh Kálmán Mátyás: A káplán
A KÁPLÁN. 41 ségtudással, szent tiszte teljesítésére szükséges ismeretek- kel lép ki, de valójában mégis csak gyermek, kiskorú, aki mit sem tud magánjogi helyzetéről. Tudja, hogy neki minden- féle kötelességei, de nem tudja, hogy jogai is vannak. Ennek természetszerű következménye az a nagy bátortalanság, mely lépéseit jellemzi; révedezés társadalmi helyzetének föllelése körül; megbénulása tevékenységének ; megalkuvása a sokszor káros helyzetekkel; meghasonlása utóbb magá- val és másokkal. Pedig ez hiba a világi papnál. Amily dicsé- retre méltó a szerzetesség életében a felebbvalók gondolata által való irányíttatás, a coeca obedientia, éppen ilyen hibás ez a világi papnál, ki az egyházjog szerint csak úgy, mint a világi jog szerint köz- és magánjogi személlyé vált, mihelyt önálló működési kört nyert káplánná kineveztetése alkal- mával. Káros azért is, mert általánosan tapasztalható, hogy a hasonló korú, világi, értelmes elem, hogy többet ne említsek, a segédjegyzők, közhatósági gyakornokok, albírák sokkal életre valóbbak és jobban tudják magokat érvényesíteni, természetesen nem az egyház, hanem azon modern társadalmi irány javára, mely juridicomerkantilis- musnak nevezhető. Tény, hogy theológusaink képzése még ma is azon a fokon van, ahol kétszázad előtt ; nem a lelki képzést értem, hanem a tudományost. De e térre most nem akarok tévedni, mert a jogtörténeti fejtegetések előrebocsá- tása után éppen a gyakorlati élet és jog szempontjából aka- rom a káplánságot tárgyalni. Az egyetemes egyház jog értelmében a káplán a káplán- ság (capellania) birlalója, mely az alapítólevél szerint vagy javadalom, vagy csak papi alapítvány (V. ö. F. VI. 1. 254. 1293.) ; a kettő közötti különbséget a tetszés szerinti elmoz- díthatóság (nutu amovibilitas) határozván meg. Javadalom például a karkáplánság, nem javadalom a plébániai káp- lánság, habár sok helyen földbirtok (Nagy-Ivány, Heves m.), malomjog (Gyöngyös), tőkék, rendes fizetések szolgálnak a káplánság alapjövedelmeiül. Az egyetemes egyház ezer- féle jogviszonyából folyik azonban, hogy káplán névvel nemcsak azokat illetik, kik a szó mai értelme szerint —
