Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Irodalmi értesítő
424 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. Newman János bíbornok (1801—1890.). Az angol próza mesterének tartják. Shakespeare óta alig írt valaki oly nyelven mint ő. Iratairól nemcsak a vatikáni zsinat, de Gladstone és az egész angol kormány is a legnagyobb elismeréssel szólt. Manning Ede westminsteri bíb. érsek (1808—1892.), mint szónok nagy hatást ért el beszédeivel, nem csupán ezeknek szónoki varázsával, hanem főkép ezeknek apostoli szellemével. Az atya parancsszavával szól honfitársaihoz, kérve, intve, figyelmeztetve, hogy keressék az igazságot. Ily parancsoló, tekintélyes hang csak fejedelmi lélekből tör ki, aminő Manning volt. Szava éltet, gyújt, gyönyörködtet, minha csak az evangélistát vagy látnokot hallanák, akiknek szavait könyvbe iktatja. ־1־ ו:* Németország. A német nemzeti (egyházi) szónoklat a német szellemnek hű kinyomata. Túlnyomó benne a magya- rázó és oktató (didaskalikus) elem, magasabb szónoki (pare- goretikus) szárnyalás és felhevülés nélkül. Nincs benne a francia szónoklat »élan«-ja, sem az öblösség és kerekdedség, sem a beszéd menetének széles medre, sem a szentenciák azon ereje, mely a magyar szónoklat nagy mesterének, Pázmánynak beszédeit jellemzi; de megvan benne a gyakor- lati irány ; jellemző oldala a természetes mélység, az elméi- kedő, szemlélődő bensőség, — és a szónoklat mezején annyi jelesével dicsekedhetik, amennyivel csak kevés nemzetet áldott meg a Gondviselés. Szónokainak sorában nagy számmal vannak oly jeles férfiak, akiket egész Európa méltán meg- irigyelhet tőlök. Németország nagy apostola sz. Bonifác (Winfrid) volt. A német egyházi szónoklat első virágzásának kora a XII. szá- zadra esik, s a fejlődés tetőpontját a XIII. században éri el. Az oroszlánrész ezen korszak szónoklatának történeté- ben a szerzetesrendeknek jut ki. Főkép kimagaslik a két rend : a domonkosok, kik 1216. és a ferenciek, kik 1223-ban honosodnak meg Németországban, akik e korszakban oly buzgalommal hirdetik az Isten igéjét, mely páratlanul áll a szónoklat történetében.
