Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

425·

A keresztény világ egyik legtiszteletreméltóbb s a néme- tek legrégibb, mondhatnák ősapostoli szónoka és kétségte- lenül legnagyobb prédikátora Regensburgi Berthold francis- kánus (született 1220 körül, meghalt 1272-ben), aki mint vándor apostol-szónok járta be egész Németországot, sőt még hazánkat is. Prédikációit néha 40, 60, sőt állítólag 100 ezer ember is hallgatta.

Tauler János domonkosrendi (1294—1361.) a német misz- tikusok között a legkiválóbb szónok.

A XV. század legkiválóbb prédikátorai voltak : Kempis Tamás, Geiler János, Mumer Tamás.

A hitújítás viharos korszaka után is nagy virágzásnak örvendett a hitszónoklat. Kiválóbb szónokok : B. Canisius Péter, Fáber Mátyás, Scherer György.

A XVII. század közepétől egész a XVIII. század harmadik évtizedéig tartó időszakban a német hitszónoklati irodalom sem kerülte ki a dagályosság és ízléstelenség elemi csapását. Kimagaslik kora hitszónokai közül Pauli Gerhard jezsuita (1648—1715.), kit kortársai német Chrysostomusnak neveztek.

E romlott ízlésű századnak legjellegzetesebb szónoka a folyton tréfálkozó Abraham a Sancta Clara (Megerle Ulrik, 1648—1709.) ágoston-rendi szerzetes. Az irodalomtörténet szerint ő a legtarka-barkább német szónok.

Hozzá hasonló, de sokkal tisztultabb ízlésű szónoki egyéniség Mauricius Rattenhusianus, augsburgi kapucinus.

Ez időszak után a bárok irányzat ütötte fel fejét a hitszónoklatban. Mint dicséretes kivételek, megemlítendők: Colmar József mainzi püspök, Sambuga Antal, Hunolt Ferenc,. Winkelhofer Sebestyén jezsuiták.

A XIX. század nemcsak a német nemzet életében, hanem a német egyházi szónoklat terén is új korszakot terem- tett. Legjelesebb tehetség e téren Förster Henrik boroszlói hercegpüspök (1790—1881.)

Förster méltatása után még egész hadserege van fel- sorolva a jelesebbnél jelesebb egyházi szónokoknak.

Befejezésül közöljük a következő gyakorlati jelentőségű