Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

397

földöntúli gondolkozásról azt véli, hogy ezen földöntúli fel- fogás hívei a földi élet gazdasági különbözeteinek és társa- dalmi igazságtalanságainak teljes kiegyenlítését csakis a túlvilágban várják és ebben a világban ezen kiegyenlítés érdekében minden társadalmi szervezésben fölösleges, földies gondolkodást látnak; de ebben a szociálizmus téved, mert bár vannak ma is így gondolkodó keresztények, katholikusok, papok, de ez nem a keresztény, a katholikus, a papi gondol- kodásnak ma uralkodó alakja. Nincs tehát hiba a kér. vallás történelmi alakjában sem. Mert akkor is, mikor a természet- feletti felfogás (mely az isteni gondviselésre és az egyéni szeretetre kíván minden társadalmi bajt hagyni) dominált, az a felfogás nem volt káros, mert az akkori társadalmi bajok orvoslásának az individuális motívumban (szeretet) is meg- volt a szükséges biztosítéka.

Az V. fejezet (»A vallás, mint társadalmi érték«, 127— 201. 1.) a leghosszabb az egész műben; és ebben szerző ■evidens tényként adja elő, hogy a vallás a történeti fejlődések folyamán mindjobban veszített »társadalmi« értékéből és úgyszólván csak individuális és inter-individuális (egyén és ·egyén közötti) vonatkozásban bír értékkel s manapság már csak minimális ezen »társadalmi« értéke. Manapság az Egyház már úgyszólván megszűnt jogi Egyház lenni és már-már helyt ad az ethikai Egyháznak (201.1.), amely csak az »egyén«- nek ethikai gondozását végzi, az eddig vitt társadalmi szere- pét és egész »jogi hatalmát« azonban átengedi az Államnak, amely ebből folyólag az egyedüli jogi hatalom ; és tőle kap testületi jogok alakjában az Egyház is védelmet és függet- lenséget. És szerző ebben nem hanyatlást, hanem haladást lát, mert szerinte az Egyház és a vallás így lett visszaszorítva őt megillető területére : az ethika terére, az egyéniség erkölcsi gondozása terére.

Szerzőnek ezen felfogása is már részben kifogásolható, mert az egyház, az evangélium koncepciója szerint, nem csupán erkölcsi hatalom, hanem jogi hatalom is (Sohm és Harnack felfogása dacára is) ; az egyház jog alapjait Jézus vetette meg az »Euntes docete«, »Qui vos audit, me audit«,