Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Irodalmi értesítő

ייי^יי^^ממזזןן״ימו»,*.,., *י־!*

*

mint katholikus fejedelem gyakorol az ország valamennyi egyháza fölött és más az ő kegyurasága, melyet konkrét jogcímeken gyakorol az országnak nem valamennyi, hanem csak bizonyos egyházai fölött, kitűnik II. Endre királynak 1217-ben tett eme kijelentéséből : »Cum itaque cunctarum ecclesiarum in regno nostro Christo militantium, illarum tamen maxime, quarum specialis cura jure patronatus nos attrahit, divinae pietatis intuitu curis et defectibus diligenter ac devote et circumspecte providere teneamur.«

Királyi egyetemes kegyuraság tehát, mint Kollányi bizonyítja, nem létezett kezdettől fogva. Az egyetemes királyi kegyuraság tana is tehát csak később fejlődött ki s csak Verbőczytől fogva, illetőleg I. Ferdinánd óta vált megállapodott felfogássá. Hogy pedig eredetileg nem a király volt az összes magyarországi egyházak kegyura, ennek két fontos következménye van ; még pedig : a) hogy a magánkegyúri jog Magyarországban nem a királyi kegyúri jogból származik, mint ahogy az egyetemes királyi kegyúri jog hívei vitatják ; hanem hogy a magánkegyúri jog hazánk- bán kezdettől fogva létezett — aminek megállapítására elég egy pillantást vetni oklevélgyűjteményeinkbe — és hogy a magánkegyúri jog nálunk is azokon a jogcímeken nyugszik kezdettől fogva, mint amelyeken másutt is nyugo- dott, főleg a kegyúri jognak úgynevezett germán korszaká- bán ; h) hogy a városi kegyuraság nálunk szintén nem a királyi egyetemes kegyúri jogból ered, hanem Kollányi szerint a király földesúri jogain alapszik. A városok a lelkész- választás jogát egészen úgy nyerték a királytól, mint földes- úrtól, ahogy a telepesközségek az ő földesuraiktól kapták a lelkészválasztás jogát.

Vázlatosan ismertettük Kollányi művének legfontosabb tételeit, melyeket természetesen nagy forrásanyaggal támo- gat. A kérdés, melyről itt szó van, több tekintetben érdekes és tanulságos. Először is újabb vizsgálat alá veszi a királyi főkegyúri jog kérdését, melynek természetét még mindig nem hozták eléggé tisztába ; amely kérdés pedig összefügg egy csomó gyakorlati és részben napirenden is levő kérdéssel.

382 IRODALMI ÉRTESÍTŐ.