Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ,

383

Másodszor a kegyúri jog kérdése maga is tanulságos annyiból,, hogy mintegy iskolapéldája annak, hogy miképen kapcso- lódnak össze az egyházi és világi jog szempontjai s hogy a világi jog felfogásai miképen változtatnak a gyakorlatban az egyház jog némely tételein.

Kollányi műve jelentős alkotás, mely előbbre viszi a magyar kegyúri jog ismeretét. Érdemlegesen állást foglalni tételeivel szemben itt nem kívánok, mivel e tárggyal magam is foglalkozva, terjedelmesebben óhajtok nyilatkozni.

Nagyvárad.

Dr. Notter Antal.

A katholikus világnézet szociális integratiója. Egyház- jogpolitikai tanulmány. Irta : Bochkor Mihály dr. Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedése. Budapest, Múzeum-kőrút 2. sz״ 1907. Ara 6 korona. 8°. 243 oldal.

A cím és az előszó jelzik már e mű tartalmát, célját és tárgyához való állásfoglalását : a katholikus világnézet (szerző szerint) csak az individuumot, az egyedet tartja szem előtt és annak egyedül Istenhez való viszonyát öleli fel és csakis ezen viszonynak jogi szabályozását képes kifej- leszteni; a kath. világnézet tehát kiegészítésre és kitöltésre szorul és ez, szerző szerint, a társadalmi communitas, közület, szempontjának a kath. világnézletbe való beállításával és ezen alapon az egészséges egyház jog-fejlődésnek és átala- kulásnak és a haladott kultúrával és állammal való harmónia visszaállításának elősegítésével történhetik. Ezt érti szerző a kath. egyház jognak és a kath. világnézetnek »socialia integratio «-ja alatt és ezen kérdés tárgyalását a jog körüli célszerűségi és eszélyelvek foglalatának; a jogpolitikának keretébe vonva, egyház jog-politikai tanulmányt bocsát közre a fenti című munkában.

A munka alapeszméje már szükségképen ellenmondást provokál minden bölcseletileg képzett katholikus, főleg theológus részéről. A katholikus világnézetet ugyanis szerző tévesen határozza meg, mert az alatt »nem a katholicizmus- ból koronként kimagasló tudományos és intuitiv nagyságok«