Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Jehlicska Ferenc: A marxista vallásbölcselet forrásai és lényege

370

DR. JEHLICSKA FERENC.

a rabszolgaság elvi proskribálása, a munka becsületének visszaállítása, a csere viszonyoknak az egyenérték alapján való rendezése, az uzsoratilalom stb. mind oly dolgok, amelyek mélyen belenyúlnak a gazdasági viszonyokba. Azonban Marx és Engels egyáltalán nem vették észre a vallás etizáló erejét, nem látták, hogy a vallás nemcsak idealitás, mely az elmét foglalkoztatja, hanem oly való hatalom, mely a szivet is megragadja s az akaratot cselek- vésre serkenti. Találok azonban Marx »Kapital«-jában is helyeket, melyek a vallásnak pozitív befolyást tulajdoníta- nak s így áttörik az ökonómiai materializmus szűk kereteit.1 Azért az új-marxisták s nálunk Marx tisztelői, mint Jászi,2; Somló,1 2 3 Pikier4 sorra elismerik, hogy a vallás is autonom erő, mely az emberiség történetében mint fontos ható és vissza- ható tényező szerepel. Sőt Somló Bódog ezt nemcsak a vallás magasabb formáiról állítja, hanem a legkezdetlegesebbek- ről is. Persze ezzel a történelmi materializmus szóbanforgó tana megdől.

A való élet végre nagyon rácáfolt Marx abbeli vélemé- nyére, hogy a vallás Feuerbach és a hegeli balszárny tárna- dásai óta egyszersmindenkorra lekerült a napirendről.

A vallás az emberi természetben bírja mély, kiirtha- tat lan gyökereit, a természet pedig magát semmiféle dók- trinák kedvéért megtagadni nem fogja. A teológiai tudomá- nyok nagy felvirágzása s a világi körökben is észlelhető nagy érdeklődés a vallási problémák iránt állításunknak legjobb bizonyságai. A marxizmus saját testén is megérezhette, hogy alapítóinak véleménye balhit. A szociáldemokrácia

1 Különösen a protestantizmust vádolja Marx, hogy siettette a nép proletárizálódását. A protestáns lelkészekről Marx a legizzóbb gyűlölettel emlékezik meg mindig. V. ö. Kapital, I., 580. 1.

2 Jászi, A tört. materializmus állambölcselete, 14. 1.

3 Somló, Jogb. előadások (Kolozsvár, 1906.), I. fűz., 54. 1.

4 Pikier amint a belátásnak, úgy az ideológiai tényezőknek is önálló hatást tulajdonít. V. ö. Somlóval való vitáját, »Huszadik Század«, VIII.t, 306. 1. Az objektív szociológia visszavonása, az. epifenomenonok és az anyagcsere rendszerek.