Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Jehlicska Ferenc: A marxista vallásbölcselet forrásai és lényege
A MARXISTA VA 14-ÁS BÖLCSE LET FORRÁSAI ÉS LÉNYEGE. 371 ugyanis tényleg nagyhatalomnak ismeri el ma is a vallást s kezdettől fogva minden lehető taktikával igyekszik azt meggyengíteni. A Halle-ban (1890.) megtartott alakuló kongresszus taktikából föladta az egyház elleni harcot. A kölni kongresszus (1893.) megtiltotta az elvtársaknak, hogy agitáció közben az egyházat támadják. Az erfurti pro- gramm opportunizmusból, Marx álláspontjának föladásával, magánügynek nyilvánította a vallást.1 Ahol ellenben a talaj eléggé elő van készítve, ott a legnagyobb hévvel küzdenek a fennálló egyházak ellen. Legérdekesebb jelenség azonban az, hogy a munkás- tömegeket a vallási kérdések minden gazdasági problémánál jobban érdeklik.1 2 Azért a szocializmus is hovatovább vallási jelleget ölt magára. A szociálista Dietzgen pl. »Die Religion der Socialdemokratie« c. munkájában 3 formális prédiká- ciókat ír a szocialistáknak. E prédikációk szerint a szociál- demokrácia új hit ; 4 a kommunista állam az új Kánaán ; 5 a munka organizációja az új kor Messiása ; 6 a tudomány a szociáldemokrata egyház Atya Istene, az ipar Fiú Istene ; 7 Marx és Engels a szociáldemokrata egyházatyák,8 stb. A prédikációk Amen-nel végződnek. A marxizmus, amennyiben teljes világnézet akar lenni, kénytelen a vallásos igényeknek is eleget tenni s a marxista teoretikusok, mint Dietzgen, Lütgenau, Peters, Gronlund, Bax igen szorgalmasan foglalkoznak a vallási kérdéssel. Mindez igazolja Giesswein Sándor dr. szavait, aki a metafizikai történetelméletről írt értekezésében Bossuet-vel 1 Arról, hogy mennyiben magánügy a vallás és mennyiben nem az, v. ö. dr. Dudek János frappáns cikkét: >>Magánügy-e a val- lás ?«, Katholikus Nevelés, 1907., 1. sz. 2 Ez a munkásvezéreknek, mindkét részen, általános tapasztalása. 3 Berlin, 1906. VII. bőv. kiad. 4 7. 1. 6 10. 1. 6 14. 1. .1 .15 ז .1 .18 8 24*
