Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Jehlicska Ferenc: A marxista vallásbölcselet forrásai és lényege
A MARXISTA YALLÁSBÖLCSELET FORRÁSAI ÉS LÉNYEGE. 363 a kereszténység csendben keletkezett, mikor szükség volt reá, még pedig a zsidó teológia és a sztoikus bölcselet keveré- kéből. Itt egyrészt föladja a történelmi materializmust, mert a zsidó és görög ideológiának — mely különben csak reflex, árny, epifenomenon — egyszerre pozitív hatóerőt tulaj do- nít ; másrészt újból csak tanúságot tesz pragmatizmusának nagy fogyatékosságáról. A zsidó teológiát és a sztoikus böl- cseletet észreveszi a kereszténységben, Krisztus isteni alak- ját s azt a természetfölötti erőt, melyet a Megváltó az emberi fejlődés legerősebb hajtókerekei közé illesztett, észre nem veszi, mintha a kereszténység Krisztus nélkül is létrejött volna. Itt nyilvánvaló Strauss és Bauer befolyása, akik Krisztust csak mithikus személynek mondták. Ugyanezen primitivizmus végighúzódik a vallás további fejlődésének ecsetelésén is. Ki fogja vájjon Marxéknak el- hinni, hogy a protestantizmus nem más, mint a polgárság vallásos mezbe öltözött forradalmi mozgalma ? A reformá- cióban a történelem tanúsága szerint nem gazdasági kérdé- sekről volt szó, hanem a vallás, az erkölcs és az egyházi szer- vezet kérdéseiről. Luther és Melanchton nem gazdasági kér- déseket fejtegettek irataikban és leveleikben ; Luther és dr. Eck vitája nem ökonómiai kérdésekről folyt ; a párisi és louvaini egyetemeknek Luthert elítélő okiratai,1 a tridenti zsinat stb. nem foglalkoztak a termelő és csereviszonyokkal : mindezen iratok, viták és tárgyalások tartalma és jellege dogmatikai, etikai és egyház jogi volt. A reformációnak lélek- tani analízise is azt bizonyítja, hogy akkor a lelkek mélyébe ható vallási kérdések foglalkoztatták az elméket és a szíve- két : az eredeti bűnről, a kegyelemről, a megigazulásról, a búcsúról, a böjtről, a szentségekről, a római pápa primá- tusáról, ezeknek természete pedig bajjal mondható gazda- ságinak. Tény, hogy a dispenzációs taksák, a rezervációk, exspectantiák, privilégiumok, a cumulatio beneficiorum s a római kúria egyéb ilynemű rendelkezései, melyek ellen a 1 Minderről v. ö. Hefele, Conciliengeschichte, VIII. köt., mely a Tridentinum előzményeit tartalmazza, Hergenrötter tollából.
