Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Jehlicska Ferenc: A marxista vallásbölcselet forrásai és lényege
Γ l|III I mnmn||p^1p^|l|) dolást a léttel egybeköti: az nem az ész, mely megelégszik a merő gondolattal, hanem a kívánság, az a kívánság, hogy a gondolt lény ne csak gondoltnak maradjon, hanem nem- gondolt, létező is legyen. Csak a kívánság követeli a létet.«1 Itt Feuerbach minden alap nélkül tagadásba veszi megismerő-képességünket ; Hume befolyása alatt az embert érzelmi lénynek tartja, még pedig olyannak, mely vágyait nem tudja megkülönböztetni a valóságtól és nyomorult rabja illúzióinak. Eszerint az Aristotelesek, Ágostonok, A. Tamások beteg emberek voltak, kik fantáziájuk szüle- ményeiről filozofáltak ; Péter és Pál merő fantazmagóriákért haltak meg, az emberek pedig ősidőktől fogva csak saját képzelt és szublimált énjüknek építenek templomokat, agy- rémekhez imádkoznak, illúzióknak hódolnak. Egy dolgot kerülget Feuerbach összes könyveiben és ez a pokol. Az összes népek hitében előforduló pokol, tartarus, tűz, örök büntetés, az utolsó ítélet stb.1 2 oly dolgok, melyek kívánság tárgyát nem képezhetik, mert a kívánság nemcsak sz. Tamás, hanem Hume,3 Feuerbach 4 és minden józan ember szerint propensio ad aliquod bonum. Ezek a dolgok tehát nemcsak hogy be nem férnek Feuerbach elméletébe, hanem épen elegendők arra, hogy fantasztikus bölcseletének egész épületét rombadöntsék. Feuerbach végre úgy tünteti fel a dolgot, mintha az Isten szeretete kizárná az emberek szeretetét. Ámde tudjuk, hogy a mi világnézetünkben a teológus ki nem zárja az antro- pológust s a teofil nem teszi lehetetlenné a filantrópot. Sőt ellenkezőleg, nálunk a filantrópia nélkülözhetetlen követkéz- ménye és jele az Isten szeretetének. »Ha ki azt mondja :: 1 Theogonie, 49. 1. 2 A népeknek e pontról való közmeggyőződését világosan összefoglalja V. Cathrein, Anhang zum I. B. der Moralphilosophie (Freiburg, 1904.) ; az 569. 1.-tól kezdve. Csak egy helyütt érinti Feuerbaeh e dolgot (Theogonie 179. 1.), de amit mond, az senkit sem fog kielégíteni. 8 V. ö. David Humes Traktat über die menschl. Natur, angol- ból ford. Th. Lipps (Leipzig, 1906.), II. könyv, II. r. 178. 1. 4 Számtalan helyen. 354 DE. JEHLICSKA FERENC.