Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Jehlicska Ferenc: A marxista vallásbölcselet forrásai és lényege
A MARXISTA VALLÁSBÖLCSELET FORRÁSAI ÉS LÉNYEGE. 353 Feuerbach azonban felejti, hogy az ember értelmes lény is. Figyelmen kívül hagyja, hogy elménk az okság ■elve alapján épen olyan biztosan következtet a világ létezé- sóról, a benne látható rendről, a bennünk élő erkölcstörvény- bői Istenre, a világ mindenható Alkotójára, bölcs Rende- zőjére, szent Törvényhozójára s boldogító Végcéljára, amint következtetünk a művészi képről a művész létére és tulaj- donságaira. A vallás alapprincipiuma a megismerés. Alaki eleme az akarat, mely a felismert függő viszonyba beleegyezik és az abból folyó kötelességeket teljesíteni kész. Csak a har- madik és a negyedik helyen jön szóba az émber érzelmi része, mely a boldogság után vágyik, Istennél vigaszt, szere- tetet és megnyugvást keres. Ez pedig nemcsak az emberi fejlődés és bölcseleti elmélődés magasabb fokára nézve áll, hanem az ember kezdetleges állapotára is. Hiszen a leg- műveletlenebb ember is azonnal észreveszi a természetben uralkodó szabályszerűséget és célszerűséget s a velesziile- tett metafizikai hajlamnál fogva, mely Kant szerint is már gyermekkorában ajkaira adja a miért ? honnét ? mi célra ? kérdéseket, többévagy kevésbbé világos fogalmat alkot magának egy a természet fölött uralkodó eszes hatalomról — s ez a vallás alapeleme. Feuerbach tehát félreérti az ember természetét, mikor a kívánságnak és az érzelmi résznek nemcsak a prioritást ítéli oda, hanem a kizárólagosságot is. Mi sem vet Feuerbach felfogására oly éles világot, mint a tomista bölcselet Isten-bizonyítékairól szóló eme nyilatkozata : »Az Isten természetéről való nagy tudatlan- ságról tesznek tanúságot az úgynevezett isteniéti érvek, melyek a kívánságtól eltekintenek s úgy tüntetik fel a dolgot, mintha itt oly közönyös, száraz dologról volna szó, mint aminő a matematika. Azt akarják t. i. bizonyítani, hogy az Isten eszméje vagy képzete ,több‘ a merő képzeletnél, hogy az a képzelt, gondolt vagy hitt lény reális, a gondolkodástól és a hittől független léttel bír. Azonban az, ami ily akarat- beli vagy vágy-képzeleteknél, amilyenek az istenek, a gon23 Hittudományi Folyóirat. 1908.
