Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Jehlicska Ferenc: A marxista vallásbölcselet forrásai és lényege

352

DE. JEHLICSKA FERENC.

·csak elméleti és spekulativ okokból kutatom, hanem lénye- gesen gyakorlati okokból is. Engem a vallás főképen annyi- bán érdekelt, amennyiben — bár csupán képzeletben is — az emberi élet, az erkölcs és a politika alapját képezi. Törek- vésem odairányult, hogy a vallás sötét lényegét az ész fák- lyájával megvilágítsam, hogy az ember ne legyen többé azon gyűlöletes hatalmak zsákmánya és játékszere, amelyek, mint mindig, úgy ma is, a vallás sötétségét az emberek elnyomására használják. Célom volt bebizonyítani, hogy azok a hatalmak, melyek előtt az ember a vallásban fejet hajt és fél, nem egyebek, mint a saját rab, félénk kedélyének -és tudatlan, műveletlen elméjének szüleményei; célom volt bebizonyítani, hogy az a lény, melyet az ember a vallásban és a teológiában mint valami idegent állított magával szembe, tulajdonképen a saját lénye, hogy így az ember, aki öntudat- lanul is mindig a saját lényének uralma alatt állott, a jövőben az emberi lényt (a humanitást) teljes öntudattal tegye erkölcsi és politikai életének törvényévé, irányítójává, zsinór- mértékévé és céljává.1

Ne legyünk teológusok, hanem antropológusok; ne teofilok, hanem filantrópok, uranopolitákból, az ég lakóiból, változzunk át kozmopolitákká, a föld szabad, öntudatos pol- gáraivá.1 2

Mielőtt ecsetelném, hogy e tan miképen ihlette meg Marxot és hogyan helyezkedett el a marxista világnézetben, Eeuerbach káprázatos elméletével szemben néhány fővonás- bán meg kell jelölnöm a mi keresztény vallásbölcseletünk álláspontját.

Feuerbach elemzése nyilvánvalóan egyoldalú. A tomista vallásbölcselet nem hagyja figyelmen kívül az ember érzelmi részét sem ; a vallás fogalmának elemzésében a kívánságnak és a vágynak is megadja az azt megillető helyet; az Isten létének kozmologikus és teleologikus bizonyítékai mellett *ott foglal helyet az eudaimonologikus érv is.

1 Vorlesungen etc. 28. 1.

2 U. o. 29. 1. Theogonie, 300. 1.