Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Jehlicska Ferenc: A marxista vallásbölcselet forrásai és lényege

A MARXISTA VALLÁSBÖLCSELET FORRÁSAI ÉS LÉNYEGE.

351

kozik e dolgoktól s innét az istenekről való nézetek eltérése.1 A keresztény kinyilatkoztatás megfelel abbeli óhajunknak, hogy az, akit imádunk, felénk közelítsen.1 2 »Das Ganze der Theo'ogie ist ein Kreis, worin sich Alles, nur unter verschiedenen Namen und Rollen, von Aufgang bis zu Ende nur um die Seligkeit des Menschen dreht.« A kérész- ténységben is az ember csak a saját lényét objektiválja amennyit az ember ér, annyit ér az ő Istene is.3 Az Isten szuperlativus, hanem ezen szuperlativusnak pozitivusa az ember ; vagyis Isten mindazt bírja, amit az ember bír, csak- hogy végtelen fokban, hiány és korlát nélkül.4 Saját tulaj- donságainkat, valónkat vágyunktól űzve végteleneknek gondoljuk s Istennek tulajdonítjuk, mint alanynak. így jön létre az a lény, quo maius cogitari non potest.5 6 Az Isten tehát nem más, mint vágyainknak teljesülése ; ő a legjobb, legerősebb, végtelenül bölcs, a kalokagatia kedve- lője : szóval mindazon tulajdonságokkal bír, melyeket bol- dogságunkhoz szükségeseknek tartunk.0 Ezen illúzióról azon- bán az ember nem tud s ez öntudatlan állapotban van Feuer- bach szerint a vallás lényege.7

Ezt az antropomorfizmust és illuzionizmust Feuerbach a »Theogonie«-ban az ókori népek példáján genetikusán magyarázza ; a »Wesen des Christenthums« c. munkában a keresztény vallás fő titkait (megtestesülés, Isten szén- védésé, Szt. Háromság, Logos, stb.) az emberi vágyakra igyekszik visszavezetni s azokból megmagyarázni; végre a »Vorlesungen über das Wesen der Religion« c. könyvében világosabb formában összefoglalja összes vallási nézeteit״

Ezen előadásokban mondja a Marxra nézve nagyjelen- tőségű szavakat : »A vallás lényegét összes munkáimban nem1 Theogonie, 378. 1.

2 U. o. 305. 1.

3 Wesen des Christenthums, 49. 1.

4 Theogonie, 347. 1.

5 Wesen ete. 80. 1.

6 Wesen etc. 249. 1.

7 ü. o. 49. 1.