Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Nyőgér Antal: Urunk feltámadása
30 NYŐGÉR ANTAL. E fűszerszámok a mai súlymérték szerint 58 kilogrammot nyomtak és Krisztus holttestét egészen elfödték, úgy, hogy mint Cornelius a Lapide sz. János evangéliumának e helyé- hez fűzött kommentárjában megjegyzi: Krisztus holtteste abban a sírban mintegy úszott vala a reáöntött fűszerszámok között. Az ily dús fűszerszámozás éppen nem vala szokatlan a zsidók előbbkelőinek temetésénél. Flavius Josephus az Antiquitatum Judaicarum XVII. könyvében leírja, hogy a nagynak nevezett Heródes temetésénél ötszáz szolga vitte a sírba teendő holttest számára elkészített fűszerszámokat.1 Krisztus e két dúsgazdag ember előtt több volt a bitorló idumaeus Herodesnél, ők Dávid királyi sarjadékát, a várt messiást temették és tellett is tőlük, hiszen úgy József, mint Bar Górja Naehdam Jeruzsálem legvagyonosabb férfiai voltak. A sírhely maga terméskőből, sziklából kivágott teknő alakú készítmény vala, amelyben Krisztus holtteste az aloé- bán föloldódott mirrhában úszott ־és a sírüregnek e belső részét egy kőlappal zárták el. Lehet-e gondolni, hogy ily szűk helyen elzártan egy, tegyük föl, pihegő élet meg tud maradni ? Venerabilis Beda a VIIT. században látta e helyet és azt írja róla, hogy Krisztus sírjának a kősziklában befelé a hosszúsága hét láb és a boltozatig az üres tér magassága csak három arasztnyi. Brocardus leírja, hogy Krisztus ki- vágott sírürege előtt még egy szűkös helyiség vala, amelyből nyílott az a kis nyílás, ahová az Urat temették. Hoványi 1856-ban a Szentföldön járván, azt írja, hogy a tulajdonképpeni szentsír-kápolna 7 láb hosszú, 6 láb széles, amelybe olyan szűk, alacsony ajtóféle nyíláson csak meg- hajoltan lehet keresztül bújni és egy 9—10 négyszöglábnyi terjedelmű helyiségből szállhatni bele.1 2 1 Ferebatur in lectica aurea — — corpus( Herodis)-------stip abant filii, milites-------satellites deinde Thraces---------hos sequeb antur quingenti famuli ferentes aromata« Antiquitatum Judaic, : Lib. XVII. Cap. XI. 2 Hoványi : Néhány hét a Szentföldön 97. 1. Bécs, 1858.
