Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Nyőgér Antal: Urunk feltámadása

URUNK FÖLTÁMADÁSA.

31

Huber Lipót kalocsai theológiai tanár 1898-ban zárán- dokolván e szent helyre, Krisztus sírkápolnájáról azt jegyezte föl, hogy ennek hossza és szélessége két méter, a magassága pedig két és fél méter, az ezelőtt levő előkamrának, az úgy- nevezett angyal-kápolnának hossza és magassága körülbelül három méter, a szélessége pedig egy és fél méter.1

E leírás szerint a sírkápolna összes térfogata nem több mint, 10 köbméter, az előkamráé, vagyis az úgynevezett angyal-kápolnáé pedig 13 és Y> köbméter. Ily szűk helyen elzártan oly rengeteg mennyiségű, nehéz illatszerszám miatt órákon keresztül még egy erős, egészséges, ép ember sem bírt volna megélni, ámde Venerabilis Beda tanúsága szerint az időtt a sírhely magassága csak három arasztnyi vala, ami jelentékenyen alacsonyabb, mint a mai két és fél méternyi magasság.

Hogyan élhetett volna meg ebben a kőlappal elzárt belső sírhelyiségben az olyan, — bár tegyük föl, hogy némi pihegő élettel tették bele — aki elcsigázottan a sok kínzástól és a kétszeres halálbüntetésen, ostoroztatáson, meg a keresztre- feszítésen keresztül ment.

Tehát Krisztusnak, ha három órai keresztgyötrődése és átfúrt szíve, tüdeje dacára még élni bírt volna is, itt így be- pólyázottan e szűk, elzárt helyen és az éltet emésztő tengernyi fűszerszám illatban föltétlenül meg kellett volna fuladnia.

Ámde ami itt e szűk sírboltban történt, az már mind csak az Úr holttestével történt, mert ő nagypénteken délután három órakor kiadá lelkét, már megholt vala.

Krisztus halottaiból valóban föltámadt.

Az első kérdés, hogy Krisztus valóban meghalt, ez tisz- tán áll mindenki előtt; ennélfogva, ha Krisztus testében újra él, akkor valóban föltámadott.

Ámde Krisztus újra élő lett, tehát föltámadott, még pedig halálától számítottan a harmadik napon.

1 Az Ür Jézus szülőföldjén. 1898. 37, 38. 1.