Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Nyőgér Antal: Urunk feltámadása

URUNK FÖLTÁMADÁSA.

293

is, míg tapasztalásból meg nem tudták a valóságot. Addig- lan míg a jeleket ott nem látták, nem volt meg még hitök sem a Krisztus föl támadásáról, de most, mikor a Krisztus halottaslepedőit, meg a külön helyre tett összehajtogatott fejkendőt szemlélték, meggyőződtek arról, hogy itt holttest- lopás nem történhetett, mert hiszen a dolog természete, meg az ily tolvaj művelet mivolta , épen az őrző katonák miatt, nem engedhette volna meg, hogy lepedők nélkül, ezek lebontásával és a fejkendőnek időt emésztő gondos összehajtogatásával bajlódván, vigyék el a sírtörők a testet.

Tehát csak most hittek, külön kiemeli ezt önmagáról szent János, mint aki Krisztus holtesttét a kereszt tövétől elkísérte a sírboltig és a saját szemeivel látta azokat a lepe- dókét, meg a fejkendőt, amelyeket arimathiai József vásár- lőtt és most az üres sírban biztosan reá jók ismert, mint ugyanazokra, amelyek Krisztus testén valának.

Az okok alapján támad csak föl bennök a hit Krisztus föltámadásáról : »Mert mindaddig— amint ezt szent János a 20. r. 9 versében följegyzi — még nem értik az írást, hogy néki a halálból föltámadnia kellene.« Egész addiglan, amint azt szent Lukács fölemlíti, Magdolnának és a többi hírt hozó asszonyoknak nem hittek az apostolok ; mert »az ő beszédök balgatagságnak látszék azok előtt és nem hívének nékik«. »Azonban Péter felkelvén, a sírbolthoz elfuta és behajolván, csak a levetett lepedőket látá s elméne csodálkozván a tör- téneten.«1

Valóban elszomorodva csodálkoznunk kell nekünk is azon a történeten, amelyet Renan megírt, csodálkoznunk kell a vakmerőségen, amellyel ő a feltámadás valósága ellen dolgozik.

Micsoda eljárás az, amit ő követ ? Azt mondja Renan, hogy okszerűleg az evangéliumok alapján írja meg a Krisz- tusról hirdetett föl támadás hitének keletkezését ; azután, hogy minél inkább tévesszen, önkényszeríien, célzatossággal,

1 Luk. 24, 10—12.