Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Nyőgér Antal: Urunk feltámadása

ÜKÜNK FÖLTÁMADÁSA.

289

tehát Krisztus valóban úgy mondta, hogy ő maga, már t. i. a föltámadott Krisztus előzendi meg a Galileában érkező apostolokat.

Renan azt mondja, hogy az apostolok Krisztusnak a föltámadását emlegető szavait nem értették az igazi, a test szerint történő föltámadásról és ezt abból is következteti, mivel az apostolok husvétvasárnapján nem akartak hinni azoknak, akik az üres sírtól jővén, ő nekik a föltámadást jelentették.

Ha az evangéliumban előfordul az apostolokról az, hogy Krisztus beszélvén szenvedéséről, haláláról és föltárna- dásáról ezeket nem értették, vagyis helyesebben mondván, ezeket a Krisztustól hallottakat az akkori zsidós vallási nézet szempontjából tökéletesen elgondolni nem bírták; ezen semmit sem csodálkozhatunk : hiszen a zsidó nagyzás szerint úgy vélekedtek ők is, mint a többi zelóták, kik azt állították, hogy a Messiás örökké él és dicsőséges világura- lómra juttatja a római iga alatt görnyedő izraelt.

Sehogy sem ment az fejőkbe, hogy a dicsőség királya, a Messiás szenvedjen, sőt meghaljon. Nem értették tehát a Krisztus szenvedését, a halálát, mert egy erős földi biro- dalomról álmodoztak ők is, amely földi birodalmat az Ür alapítandja és abban országol dicsőén, ez okból kért a Zebe- deus felesége, Salome a Krisztus által alapítandó birodalom- bán fiai, Jakab és János számára első és második méltóságot,1 E messiási földi birodalom megalapításának gondolata any- nyíra eltölté az apostolokat, hogy még az Úr Jézus föltárna- dása után is, épen akkor, amidőn a negyvenedik napon az Olajfák hegyére mentek Jézussal az apostolok, közvetlen a mennybemenetel előtt ezzel a kérdéssel fordultak hozzája : »Uram, ebben az időben állítod-e helyre Izrael országát?«1 2

Már most a Krisztus ide vonatkozó kijelentését nem értvén, az következik-e ebből, hogy ők valami szellemi föltámadásra gondoltak ?

1 Máté 20, 20—21.

2 Apóst. csel. 1, 6.

Hittudományi Folyóirat. 1903.

19