Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Nyőgér Antal: Urunk feltámadása

264

XYŐGÉR ANTAL.

tizennyolcszáz esztendő elmúltával is. Mit ugyan ? Azt, hogy Krisztus valójában nem kelt életre a halálból, nem támadott ő föl, hanem csak híresztelés támadott erre nézve, mert tulajdonképen a tanítványai éjjel eljővén, a testet ellopták.

Ez nagy szó. A világtörténelem legnagyobb eseménye a Jézus Krisztus föltámadása, ha pedig itt sírtörés, holttest- lopás történt, akkor azt kell megvallani, hogy a legnagyobb csalás, a legfurfangosabb gonoszság ezzel történi e világon..

Aki e régi zsidó vádat, a hullacsempészetet fölújította,, az Lessing volt (f 1781.) a wolfenbütfceli töredékekben & ezután a francia Renan Ernő, aki »A kereszténység eredete« című könyvében »Az Apostolok« című második részben azt írja, hogy az egész föltámadás története csalás és gyászos· önáltatás.

Ha ez igaz, akkor porba kereszt, feszület, romba dómok, templomok, nincs jogosult létetek a föld színén, a nap alatt Γ De nézzünk szemébe e vádnak, lássuk, igaz-e a Jézus Krisztus föltámadása ? avagy rágalom az, hogy Krisztus nem támadt föl halottaiból, hanem a kereszten kivégzett Krisztus testét egyszerűen ellopták ?

Krisztust eltemették a Golgotha mellett, a keresztfa lábától néhány méternyire a kertben, egy sziklába vágott új sírban.

Ezt a holtan eltemetést a sírtörésről beszélő Renan is elismeri és annyira elismeri, hogy az olvasó tudomására is juttatja, hogy ő Palesztinában jártában saját maga is meg- nézte azt a sírt, amely sírban a fölfeszített Názárethi Jézus■ feküdött.

Ez a sír valóban megvan ma is. Igaz, hogy egy kissé már átidomított alakban, amennyiben isteni tisztelet tart־ hatása céljából ezt a sírt valamelyest beférhetőbbé tették.

E sír megmaradt úgy, amint volt a Kaifás főpap idejé- ben, megmaradt még a rettentően véres keresztények üldö- zése idejében is és pedig épen azok eszközölték e megmara- dást és ennek a holléte biztos tudását, akik még a szíveket is mind ki akarták szaggatni az emberi keblekből, amelyek- ben Jézusért lángolt a buzgalom.