Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Nyőgér Antal: Urunk feltámadása
URUNK FÖLTÁMADÁSA. 265Aelius Hadrianus császár (117—138.) ugyanis uralko- dásának tizennyolcadik esztendőjében a zsidókat végképen legyőzvén, Jeruzsálemet teljesen elpusztította, lerontott ennek területén mindent és a zsidókat nem engedte benne megtelepülni, hogy a keresztényeket is távol tartsa a nekik oly szent helyektől, a szent sírt földdel meg törmelékkel betöltette és amint sz. Jeromos,—akiről tudjuk, hogy hosszabb időn át a szomszédos Betlehemben lakott, — írja, a föltárna- dás helyére Jupiter szobrát, a Golgothára pediglen Venusnak márványból kifaragott képét állíttatta, amiről azután magát Golgothát venereumnak nevezték el.1 így találta e helyet sz. Ilona császárné, amikor is ő a törmelékeket eltávolíttatván, reátalált a Krisztusnak e törmelékek alatt a körülbelül 180 éven keresztül egészen épen megóvott sírjára. Ugyanő fiával, Konstantinnal egyetértőleg a Szentsír és a keresztföltalálás helyére, a Golgothán egy nagyszerű bazilikát építtetett. E templom fönállott 614-ig, amikor II. Chosroas pogány hadai és az ezekkel betörő sok ezer zsidó a templomot földig lerombolta, amelyet azonban Modesztusz jeruzsálemi püspök 616—626-ig újra felépít- tetett. A Modesztusz által emelt templomot az arabok 960-ban rombolták le, a keresztények hamarosan újra felépítették, Hakem egyptomi kalifa 1010-ben ezt is szétdúlta, de néhány évtized múltával Nikephoros pátriárka alatt Konstantinus Monomachos támogatásával a romok helyén a templom ismét fölépült. Amikor a keresztesek elfoglalták Jeruzsálemet, Nike- phoros templomát nem találván eléggé díszesnek és tágas- nak, 1103—1130. között ennek helyébe egy nagyszerű románstílű templomot emeltek, amelynek alapfalai és lénye- ges részei a mai napon is fönálló temploméval azonosak. A keresztesek e temploma 1808-ig állott fönn, ekkor azonban tűz támadván a templomban, a rotunda kupolája 1 Annales Baronii 137. ad annum.
