Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Mihályfi Ákos: A pápaság socialis feladatai
164 VEGYESEK. viszonyokban látja. Már pedig a Marx-Engels-féle socializ- mus, melyet socialdemokraciának neveznek, a feltüntetett és megcáfolt kettős elméleten alapul, ezért ettől az emberiség nagy kincseinek és eszméinek, melyek nélkül földi boldogság nincs : a tudománynak, igaz bölcseletnek, vallásnak, kérész- ténységnek, tiszta erkölcsnek és szeplőtelen művészetnek nevében óvakodnunk s mindenkit óvnunk kell. El vagyunk telve attól a vágytól s hevít minket az a törekvés, hogy társadalmi berendezettségünk javuljon s minél jobban megközelítse a társadalmi igazságosságot, de ennek olérését nem egyedül a termelési és termékelosztási viszonyok megváltoztatásától várjuk, hanem egyúttal és főképen attól, hogy a kereszténység és a krisztusi szellem és a krisztusi szeretet ne legyen csupán kathedrai tétel, melyről szép előadásokat lehet tartani, hanem hasson át mindenkit, de mindenkit, mert jól tudjuk, hogy valamint az ember örök és ideiglenes boldogulására, úgy a társadalom jóllétére sem vethet senki más alapot azon kívül, mely vettetett, a Krisztus Jézuson kívül.1 A PAPSÁG SOCIALIS FELADATAI. Dr. Mihályi! Ákos előadása, Temesvár, 1907 december 10. A jelen tanfolyam mélyen tisztelt rendezősége szűk- ségesnek vélte, hogy a papság socialis feladatai külön elő- adásban legyenek feltüntetve. És pedig szükségesnek vélte ezt azért, mert hazánk papságának nagy része, bátran merem mondani: többsége a papság socialis tevékenységét még kellően nem méltányolja. Van ugyan már úgyszólván minden nagyobb városban és minden esperességi kerületben is egy-két káplán, akiket a socialis téren kifejtett munkás- ságukért socialista papnak neveznek társaik, de működé- süket vagy dilettáns kedvtelésnek vagy dicsérendő túl- buzgóságnak tartják ; holott a socialis tevékenység ma már 1 Kor. I. 3, 11.
