Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Mihályfi Ákos: A pápaság socialis feladatai

VEGYESEK.

165

a lelkészkedő papság lényeges feladataihoz tartozik. Ép ezért a megváltozott társadalmi viszonyok azt követelik, hogy necsak ritka fehér holló gyanánt egy-két socialista káplán, hanem az egész lelkészkedő papság, a városi és falusi egyaránt kivegye részét a socialis tevékenységből : mert manapság a lelkipásztor működése igazi sikert és eredményt csakis a helyes alapokon nyugvó, intenzív socialis tevékeny- ség útján érhet el.

Ezt a meggyőződést kell az egész lelkészkedő papságba beojtanunk és mivel ez nem könnyű dolog, azért kell a papság socialis feladatairól importune opportune beszélnünk.

Nem könnyű, sőt nagyon is nehéz az amúgy is tér- mészetszerűleg konzervatív hajlamú papságot, amely ragasz- kodik a hagyofnányok által megszentelt utakhoz, irányokhoz, szokásokhoz, meggyőzni arról, hogy százados, sőt évezredes hagyományokon nyugvó lelkipásztori gyakorlatának új irányt kell adnia.

Pedig ez így van : és az Egyház legszentebb érdekei kívánják, hogy a lelkészkedő papság az idők intő szavát megértse. Legyen szabad erre röviden rámutatnom.

A térítés nagy munkájának befejezése után kifejlődött lelkipásztorkodás úgyszólván egy egész évezreden át egy- ugyanazon csapáson haladt. Ennek a keretei a templom, a szószék és az iskola voltak. De egyszersmind ez volt a hívő népnek is egyedüli gyülekezési helye ; ez volt a forrás, ahol szellemének és lelkének összes szükségleteit kielégíthette. A papnak nem kellett a hívek után mennie : a harangszóra a hívek jöttek a paphoz, az ő egyedüli tekintélyükhöz s így a pap helye a régi pasztorális gyakorlat szerint az iskola, a templom és a plébánia volt. Sőt a hagyományos pasztoráció szabálya nem is szerette, ha a pap a fórumon is mutatkozott. Azt tartotta, hogy csorbát ejt a pap buzgóságán és erényes- ségén, ha belekeveredik a világ forgatagába. A pap maradjon csak a templomban ; a szentély árnyékában és a plébániaiak magányában őrizze meg a szív buzgóságát,a lélek tisztaságát.

Ez volt a régi pasztorációnak évezredes kerete a meg- térítés befejezésétől napjainkig. És ez egészen helyes is volt