Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Kiss János: A történelem anyanyelvi felfogása

VEGYESEK.

157

Az így megalkotott tudományos sociáldemokrácia bírá- tatánál meg kell különböztetnünk annak két elemét : az anyagelvű világnézetet és a történelem anyagelvi magya- rázatát, bogy az egésznek hamis volta annál világosabbá váljék.

I. Az anyagelv világnézet hamis.

Vájjon kívánja-e az igen tisztelt közönség, hogy e rövid előadás keretében tüzetes cáfolatát adjam az Istent és anyag- tálán lelket tagadó anyagelvűségnek s kifejtsem mindazokat az érveket, melyek Isten létét és az emberi lélek szellemi voltát az ész és a kinyilatkoztatás világánál mutatják ? Azt hiszem, hogy azt nem kívánják tőlem, mert ez maga több előadást kívánna.

Helyénvalónak látom mégis röviden rámutatnom a nagy világra, melynek minden része és egyeteme egyaránt mindenható és végtelenül bölcs Istenhez vezet. »Az egek beszélik Isten dicsőségét s az ő keze munkáját hirdeti az égboltozat«,1 mondja Dávid király, a zsoltáros próféta. Mert sz. Pál szerint »ami Istenben láthatatlan, úgymint örökkévaló ereje és istensége, a világ teremtésétől fogva munkáiból megérthető és látható«1 2 s mint Berzsenyink mondja, »őt dicsőíti a zenith és nadir, a szélvészek bús harca, az égi láng villáma, harmatcsepp, virágszál hirdetik nagy keze alkotását«. Minden, amit a világban látunk s következéskép az egész világ véges, változó, kimért, függő és tehetetlen, miért is csak mástól lehet, aki határait kiszabta. És magunkról, a látható világ legjelesebb részéről érezzük, tudjuk, hogy nem magunktól vagyunk. E mellett a tehetetlen és magában értelem nélkül levő világ a legbámulatosabb célszerűséget és rendet mutatja. Ezek láttára joggal esz- telennek nevezi a zsoltáros azt, aki szívében Istent tagadja.3

1 Zsolt. 182 ״.

2 Róm. 120 ״.

3 Zsolt. 131 ״.