Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Kiss János: A történelem anyanyelvi felfogása

158

VEGYESEK.

És rá kell mutatnom az emberi ész kutató erejére, mellyel az anyag és az egész anyagi világ fölé emelkedik, nemkülönben erényművelő szabad akaratára, mellyel min- den anyagi vonzásnak és érzéki vágynak ellenállhat, hogy világos legyen az emberi lélek anyagtalansága, szellemisége s ezzel halhatatlansága. Nem is elégíti ki ezt a lelket más, mint a végtelen, melynek birtokába ezen a földön ném, csak a másikban juthatunk.

És hallgathatok-e az isteni kinyilatkoztatás tényéről, mely mint ezredévekre terjedő, szakadatlan láncolatot képező, nagy isteni tettekkel : csodákkal és jövendölések- kel megpecsételt s legmagasztosabb és legüdvösebb tano- kát tartalmazó nagy mű jelenik meg, a vatikáni szent zsi- nat szerint az összes népek közt és valamennyiök szá- mára fölemelt nagy jel gyanánt, melynek csak az mond- hat dőrén ellent, aki Isten ujjától érintetni fél. Szent Pál szerint. »Sok rendben és sokféleképen szólván hajdan Isten az atyákhoz a próféták által, legutóbb e napokban Fia által szólott hozzánk ... ki által a világot is teremtette«.1

Úgy a magára hagyott, természetes, de kellőkép meg- világított ész, mint isteni közvetetlen fölvilágositás az is- teniek és lelkiek bizonyos megismerésére vezet s az anyag- elvi világnézetet hamisnak mutatja.

II. A történelem kizárólagos anyagelvi magyarázata hamis.

A Marx-Engels-féle történelmi anyagelvűség mindenek- előtt ellentmondást rejt magában, midőn egyrészt azt mondja, hogy maradandó érvényű elvek nincsenek, másrészt mégis az anyagelvi magyarázatban általános érvényű elvet lát.

Sokkal fontosabb azonban az a már eléggé feltüntetett szoros kapocs, mely a történelmi anyagelvűség és az anyag- elvű világnézet közt fennáll, amennyiben az utóbbi csak az előbbi esetén lehetséges. Azért láttam szükségesnek első- sorban az anyagelvű világnézet, az istentagadás és vallás1 Zsolt. 112 ״.