Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Kiss János: A történelem anyanyelvi felfogása
156 VEGYESEK. Arra a kérdésre, vájjon a történelem anyagelvi fel- fogásával csakugyan elválaszthatatlanul összefügg-e a méta- fizikai anyagelvűség vagyis az anyagelvi világnézet, hatá- rozottan igennel kell felelnünk, mert az anyagelvi szempon- tok vagyis maga az anyag és ennek érvényesülése csak akkor lehet kizárólagos tényező az emberek közéletében, ha nem hisznek másban, mint az anyagban, tehát előttük semmi sincs az anyagon kívül. Aki az anyagon kívül vala- miben hisz, az azt a valamit : Istent, szellemi és halhatatlan lelket s a túlvilágot többre fogja becsülni az anyagnál, tehát az ezekről táplált meggyőződését mindenek előtt és mindenek felett kívánja valósítani, következéskép reá nézve nemcsak hogy az anyagon kívül vannak társadalmi tényezők, de épen ezeknek az anyagtalanoknak fogja odaítélni az elsőséget. Azért hibásan mondaná valaki, hogy ő csak anyag elvű módszert követ. Kizárólagost nem követhet, egy ez az anyag- elvi világnézettel, csak részlegest követhet, a gazdasági ténye- zőt szerepéhez juttatva ; ezt helyesebben nevezzük a maga nevén ; a gazdasági szempont érvényesítése a történelemben. íme feltüntettem, miben áll az úgynevezett tudományos socializmus, Marx, Engels, Lassale, Dietzgen, Bernstein, Liebknecht, Bebel, Kautsky, Werner Sombart socializmusa. Ez a sociáldemokrácia. Nem mondom, hogy a tudományos socializmus szükség- képen ebben áll; mert hiszen szó szerint tudományos socializ- mus az a tan vagy az a törekvés, mely a társadalom berende- zését tudományos alapon kívánja megállapítani, ez pedig nem szükségképen anyagelvi, sőt sem az anyagelvűséggel, sem a történelem anyagelvi magyarázatával nem volna szabad párosulnia. Ámde a tudományos socializmusnak nevezett sociáldemokrácia valóban anyagelvű s teljes anyag- elvűségével az egész embert követeli. * ו*
