Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Kiss János: A történelem anyanyelvi felfogása

152

VEGYESEK.

jogi állapotok és államformák sem magokból, sem az emberi szellem úgynevezett általános fejlődéséből meg nem érthetők ; hanem az anyagi életviszonyokban gyökereznek ... Az emberek társadalmi termelésük által meghatározott, szükségszerű, akaratuktól független viszonyokba lépnek, termelési viszo- nyokba, melyek anyagi termelő erejük határozott fejlődési fokának megfelelnek. E termelési viszonyok összessége képezi a társadalom gazdasági szerkezetét, azt a valóságos alapot, melyen azután jogi és politikai épület emelkedik s melynek határozott tudati alakok felelnek meg. Általában az anyagi élet termelési módjai képezik a társadalmi, politikai és szellemi életfolyamat feltételeit. Nem az emberek tudat- tartalma határozza meg létezési módjukat, hanem meg- fordítva, társadalmi állapotuk határozza meg tudatukat. Majd fejlődésük bizonyos fokán a társadalom anyagi tér- melési erői ellentétbe jutnak a fennálló termelési viszonyokkal, azaz más szavakkal, ami csak jogi kifejezése a dolognak, a tulajdonjogi viszonyokkal, amelyek közt eddig éltek . . . Ekkor elérkezett a társadalmi forradalom egy korszaka. A gaz- dasági alapok megváltozásával az egész roppant épület előbb- utóbb összeomlik.«

A »Das Kapital« II. kiad. előszavában így ír : »Az én gondolkozási módszerem alapjában nemcsak különbözik a Hegelétől, hanem ennek épen az ellenkezője. Hegelnél a gondolkozási folyamat ... a valóságnak létesítője, ez amannak megjelenése. Szerintem megfordítva áll a dolog : az eszmei nem más, mint az emberi fejben átváltoztatott, át- alakított anyagi.«

Engels Marx sírjánál így nyilatkozott : »Amint Darwin a szerves élet fejlődésének törvényét, úgy fedezte fel Marx az emberi történelem fejlődésének törvényét, azt az eddig ideológiai hajtásoktól elfedett egyszerű tényt, hogy az embe- reknek mindenekelőtt enniök, inniok, lakniok és ruházkod- niok kell, mielőtt politikát, tudományt, művészetet, vallást s más ilyeneket űznének s hogy a legszükségesebb anyagi életfeltételek képezik azt az alapot, amelyből az illető nép állami berendezettsége, jogi véleményei, művészete, sőt