Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Kiss János: A történelem anyanyelvi felfogása

VEGYESEK.

153

vallási fogalmai is kifejlődnek, miért is mindez amabból érthető meg, nem ,pedig megfordítva.« 1

Dietzgen József, akit Marx »a mi bölcselőnknek« szokott nevezni, így ír : »A természeti, anyagi világ őseredeti valami, mely nem teremtetett szellem által, sőt inkább ő maga teremtő, mely magából teremtette az értelmes embert . . . A socialistikus anyagelvűség socialistának nevezi magát, mert Marx és Engels socialisták elsőknek mondották ki nyíltan, hogy az emberi társadalom anyagi, névleg gazdasági viszonyai képezik azt az alapot, melyen valamely kor összes jogi és politikai, nemkülönben vallási, bölcseleti és egyéb képzeteinek épülete nyugszik s ami által mindez megfejt- hető.« 1 2

Bernstein, a revizionisták feje, »Die Voraussetzungen des Socialismus« c. művében így ír : »Senki kétségbe nem vonja, hogy a marxizmus alapépítményében a legfontosabb rész, mondhatni alaptörvény, mely az egész rendszert áthatja, az a sajátos történelmi elmélet, melyet anyagelvi történelmi felfogásnak neveznek. Ezzel áll és dől a marxi elmélet, abban a mértékben, amelyben 3 ezt megszorítjuk, meglazul a többi tagok összetartozása.« Többet mond a »Zur Geschichte und Theorie des Socialismus«-ban, hol az anyagelvi világ- nézetet a sociáldemokrácia alapjaként hirdeti :

»Mivel a társadalom anyagelvi elmélete, mint elnevezése is mutatja, szorosan összefügg az anyagelvi világfelfogással, azért ahhoz a tanhoz csatlakozom, hogy minden történés a természetben és az emberiségben a világot betöltő s vál- tozatlan törvények szerint mozgó anyag által van meg- határozva.« 4

Liebknecht a Berliner Volksblatt 1890. 281. számában így ír : »A vallások függése a gazdasági viszonyoktól oly

1 L. Max Lorenz, Die Marxistische Socialdemokratie, Biblio- thek für Socialwissonschaft, 9. kötet. Leipzig, 1906. 4. old.

2 Streifzuge einer Socialisten in das Gebiet der Erkentnis- theorie. 1887. 20. old.

3 Stuttgart, 1901.

4 1901. 323—324. old.