Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet

ENERGETIKA ÉS BÖLCSELET.

125

Tehát Bryan az energetikai tételek, különösen a második egyetemességét a világegyetem végességótől teszi függővé. Valóban az entropia csak olyan folyamatokban marad egyenlő, melyek csak végtelen kicsiny fokban térnek el az egyensúlyi állapottól; e folyamatok valósításához egy rendszerben vég- télén sok alkotórész kellene.1 Véges számú alkotórészből álló rendszerben ez lehetetlen. Ha tehát a világegyetem véges, entrópiája csak növekedhetik — egy föltétel alatt ; ha b. i. a végesnek vett világegyetemnek eddig ismeretlen részeiben ugyanolyan a szervetlen világ mint a tapasz- talati világ körén belül. Bryan és mások ezt magától értető- dőnek veszik ; de szigorúan tudományos szempontból ezt is igazolni kell, mielőtt az energetikai törvényeket egyete- mesen kimondanák.

Úgy tetszik, ki lehet mutatni, hogy 1. a világegyetem véges számú alkotórészből áll; s e tétel metafizikai bizonyos- sággal bizonyos,1 2 2. pedig a világegyetem homogén rendszer ; s ez a tétel erkölcsi bizonyossággal bizonyos, vagyis termé- szettudományi és bölcseleti bizonyítékokra támaszkodik s alapos nehézség nem vethető ellenére.3 Tehát következmény- képen leírható Clausius föntebbi két fogalmazása.

S csak most lehet levonni a következtetést.

Az első alaptétel ez esetben a világ esetlegességét állítja nyíltan az elme elé ; a világ energiája, a változások forrása, a munkaképesség véges mennyiség. A következmény szembe- szökő.

A második tétel még szebb bizonyítást enged: Az entropia maximum felé halad; tehát valaha minimuma volt, s az az ektropia maximuma. Más szóval a világfolyamat, az energiaalakulások valaha kezdődtek. Am a kezdet egy kétségtelen tény erejével az energiák birodalmán fölül álló kezdőre utal, ki az állandó energiamennyiséget e kezdet szá1 Chwolson, Lehrb. d. Phys. III. 449.

2 Ennek csillagászati, fizikai és bölcseleti alapon való rend- Szeres bizonyítását megkisérlettem Kezdet és vég a világfolyamatban c. értekezésemben. VI. fej. 81—102.

3 Kezdet és vég. 77. kk.