Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet
126 DR. SCHÜTZ ANTAL. mára úgy rendezte el, hogy az ektropia maximumával rendel- kezzék. Az entropiaérv valóban a legmegkapóbbak egyike. Metafizikai jelentősége azon sarkallik, hogy exakt határozott- sággal kimutatja az anyagvilágra nézve, illetve az ener- getikai elvek birodalmán belül az időnek egyértelműségét, tehát kezdetét. Ha Aristoteles s szent Tamás ismerik, az örök anyagvilág kérdésében talán más álláspontot fog- lalnak el. Akik pedig üdvözölték az energetikát, mint egy monisz- tikus világfölfogás exakt tudományos alapozóját (pl. Ostwald), némi iszonyattal kezdik észrevenni, hogy az energia moniz- musa helyett energia és entrópia dualizmusával állnak szem- ben, mely előbb vagy utóbb ismét anyag és szellem dualiz- musára vezet. A világegyetem örök körforgásának gondolata ellen a második tétel határozottan tiltakozik. Ily irányú kísérletek már a limine sikertelenek ; rendesen képzelet szülöttei.1 . Természetesen eszem ágában sincs bizonyító erőt tulaj- donítani az entropiaérvnek elszigetelten azon gondolat- menetektől, melyeknek első rendszerét Aristoteles, Platon és szent Ágoston nyomán szent Tamás adta. A bölcseleti Isten- ismeret mindig metafizika, és e meredek utakat nem lehet helyettesíteni a fizika kényelmesebb ösvényeivel. De a méta- fizikai bizonyítások kiindulópontja mindig a fizikai világnak egy jelenségcsoportja. Minél ismertebbek e jelenségek, mentői nyilvánvalóbb esetlegességük, annál könnyebb és hatható- sabb a metafizikai gondolatmenet, mely az abszolút ősokhoz visz. Az energetikatételek s nevezetesen az entropiatétel csak premisszákat szolgáltatnak az Istenérvekhez, lendítő és éltető erejük mindig az okság metafizikai elve marad. A hitvédelemből azonban már azért sem szabad elhagyni, mert a monizmushoz húzó természettudománnyal szemben kiváló argumentum ad hominem-et adnak. 4. Ezen tételeknek népszerűséget azonban inkább a belőlök lehozható kozmikai következtetések biztosítottak. 1 L. Kezdet és vég a világfolyamatban. 105. kk.
