Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet

EKERGETIK A ÉS BÖLCSELET.

103

Egy nagy kiválósága van azonban az energetikának a mechanikai magyarázat fölött : Valóra váltja az összes természeti jelenségekre nézve Newton büszke szavát : Hypo- theses non fingo. Midőn a mivoltukban még ismeretlen tér- mészeti jelenségek elé lép, kutatja energetikai jellegüket és annak meghatározó föltételeit. Ha ezt megállapította, az energetikai alaptételek segítségével megállapítja az egymást követő állapotok függvényes vonatkozásait, mint megannyi biztos törvényt. Tehát az energetika segítségével tudományos kezelés alá lehet venni olyan jelenségeket is, melyeknek benső természete teljesen ismeretlen ; az energetikai tárgyalás lehe- tővé teszi a tényeknek megállapítását anélkül, hogy a tudó- mánynak különféle föltevések terhét is magával kellene húr- colnia. Nem tagadható azonban, hogy az összes szervetlen jelenségeknek energetikai tárgyalása nem csekély nehézsé- gekbe ütközik, melyek jelenleg még nincsenek mind el- hárítva ; az energetikai fizika nem teszi nélkülözhetővé a mechanikait.

Még csak egy dologra kell itt rámutatnunk ; sok félre- értésnek vehetjük vele elejét. Fönt elsoroltuk a fizikai tudó- mányok legújabb állása szerint az energia faj okát s neve- zetesen a hőenergiát, a sugárzó és elektromágneses áramló energiát mozgási energiáknak mondtuk. Ezen osztályozás azon föltevésen alapszik, hogy a hő az anyag parányainak, és a sugárzás s villamos áramlás az éternek rezgő mozgása. Mivel e föltevések még koránt sincsenek igazolva, sőt, ha igazak is, nincs kizárva, hogy pl. a hőenergiában helyzeti energia is van, azért az energetikusok szívesebben elejtik az energiának mozgási és helyzeti energiára való osztását és inkább beszélnek aktuális és potenciális energiáról (aktuális, mely munkában van, potenciális, melynek forrása bizonyos potenciál). így nyitva marad ezen energiacsoportok mivol- tának kérdése. Az energetika általában tartózkodik termé- szeti jelenségek és valók mivoltának kérdésétől; csak mennyi- ségtani vonatkozások érdeklik.

Következik ebből, hogy nem lehet az energetikára, név- szerint az energiák egyenértékére való hivatkozással a »ter-