Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben

A PARTHEXOGEXESIS ELSŐ NYOMAI.

89

Eusebius idézi (H. k. II. 23, 21—24.) Josephus Flavius- nah Ant. XX. 9, 1. alatti szövegrészletét és meg is mondja, hogy Jos. Fl.-nak »,Ag/aio/.oyía«-ja 20. könyvéből vette át az idézetet; közvetlenül előtte (II. 23, 20.) is idéz egy FI. Josephus-szöveget, de arra nézve forrását nem jelöli meg, de azt némi valószínűséggel megismerhetjük a »Chro- nicon Paschale«-ból, amely a »Bellum Judaicum« (»Utol T0V lovöuiy.ov noituov« vagy: »mai álwoewg«') V. könyvére hivatkozik, tényleg azonban a »B. Jud.« VI. könyvét akarja idézni.1

Ezen Josepos-szöveg, Eusebius idézetében, így szól:

»Tarra öt avyßsßtjy.sv ’lovöaíoig '/.<(r’ ixdixijoiv Jcr/.oißov tov öixaíov, őg í; v á ö e A, qp ó s ’/ >1 o 0 v toí! heyouévov Xoiorov, lxuS1]71SQ Öiy.aióxaTOv avtov orra a Jovöaioi d71ty.rura1׳.« Ezen utóbbi Josepos-szöveg a mai »Bellum Jud.« szövegében nincsen meg, de idézi már Eusebius és a »Chro- nicon Paschale« előtt (kissé eltérő szövegezéssel): Origenes három Ízben (Comment, in Matth. X. 17 ; Contra Celsum I. 47; ibid. II. 13.)J

Schüret,4, Zahn 1 * 3 * 5 Joseposnak ezen helyeit, valamint az egyenesen Jézus Krisztusról szóló híres helyet (Ant. Jud. XVIII. 3, 3; id.: Euseb. I. 11, 7—8.), keresztény kéz inter- polacioinak tartják.

így tehát Zahn ezen helyre az »ádelqóz ’Igoov« betű- szerinti értelmezése tekintetében nem is hivatkozik.

Világos azonban, hogy az interpoláció el nem fogadása mellett sem lehetne ezen helyekre hivatkozni, mert köze- lebbi az evangéliumok szövegén túlmenő meghatározását az »«׳)'í7.<pot«-nak nem adják.

Ez és semmivel több az »döehpoi tov *rotor«-ra vonat- kozó adat a keleti egyházban az I. és II. századból.

1 E. Schürer, Geschichte des jüd. Volkes. Ill—IV. kiad., 1. köt. (Leipzig, 1901.) 581. 1. 45. j.

־ Berlini akad.: Eusebius Werke. II. Bd. II. H. 172. 1.

3 Schürer i. h.

1 Schürer i. m. I. k. 548., 581. 1.

5 Zahn, Forschungen. VI. k. 301—5. 1.